Sokat várunk a 2014-es évtől

A 2013-as év elmúltával milyen emlékeket őriz a tavalyi 12 hónapról? Mi büszkén tekintünk vissza rá, és össze is szedtük Önnek, hogy mi miért, és milyen eredménnyel dolgoztunk az elmúlt egy évben, de ezt tették még sokan mások a mezőgazdaságban is. Ahogy máskor, most sem egységes a kép, volt, akinek jövedelmező volt a tavalyi év, de volt, akiknek veszteséget hozott. Ha érdeklik a részletek, olvassa el összegző cikkünket!

Fogyaszthatunk magyar csirkét

December közepén adtunk hírt egy pályázatról, mely állattartó telepekhez szükséges eszközök és élelmiszeripari gépek, technológiák beszerzésére 60 milliárd forintos kerettel rendelkezett, ám néhány nappal később már ki is merült a forrás, akkora volt az érdeklődés. Közben a haza csirkék nagy arányú szalmonella fertőzéséről terjedtek el rémhírek, ami később megcáfolásra került. A karácsony így mondhatni „hírszegényen” telt el.

Hetek, sőt hónapok óta lehetett hallani, hogy a mezőgazdaság a 2013-as évben kiválóan teljesít, mely az év végére csak megerősítést nyert. Mind a négy negyedévben 10% fölötti teljesítmény növekedést ért el, az utolsó negyedévben a GDP növekedés felét tette ki, a kibocsátás pedig 4%-kal nőtt az előző évhez képest. A jó eredménnyel megelőztük például a nagy veszteséget produkáló Észtországot, Franciaországot, és Horvátországot is. Az AKI szerint a sertés kivitelünk 41%-kal nőtt egy év alatt, így a sertéstenyésztők jövőre az exportban találhatnak fejlődési lehetőséget. És jól alakult a tejtermelők számára is az elmúlt év, itt is az exportnak köszönhetően, illetve annak, hogy a világ más részeiben csökkent a tejtermelés. Mindez áremelést eredményezett. Az év eleji 90-92 forintról 108-110 forintra emelkedett a tej literenkénti ára – olvasható a Haszon Agrárban. Azonban nagyon árnyalt a kép. A sertéstartók többsége veszteséget szenvedett, a tejtermelők pedig az állami támogatással kerülhetik csak el a ráfizetést. A nyomott gabonaárak is nagy csalódást okoztak a gazdáknak, pláne úgy, hogy a növénytermesztéshez szükséges alapanyagköltségek jelentősen megdrágultak.

Fejlődik a hazai kutatás-fejlesztés

Nemzeti agrárgazdasági integráció létrehozása vizionálták Debrecenben, a városi agrárgazdasági bizottság alakuló ülésén még december 21-én, mely a gazdákat, a feldolgozóipar szereplőit és a nagy kereskedelmi láncokat is egyesítené. Az összefogás egy jól működő tanácsadói és információ-közvetítői hálózatot jelentene, amellyel az egyes mezőgazdasági szereplők naprakész információkkal lennének ellátva a támogatásokat, piaci folyamatokat, és a jogszabályokat is tekintve.

Ezt segítheti a január elsején indult integrált agrárkutató hálózat, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is, melynek vezetője a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgató-helyettese, Jenes Barnabás lett. A NAIK a magyar agrárgazdaság versenyképességét hivatott növelni, de a hazai agrárkutatást is elismertebbé teheti.

Hírösszefoglalónk az MTI hírei nyomán készült.