Hirdetés
Sok medvét lőnének ki Székelyföldön, hogy kordában tartsák a túlszaporodott állományt
A magyar és a román hírportálok is sokat cikkeznek a medvehelyzetről. A nagyragadozó Magyarországon is felbukkant, de különösen Székelyföldön jelent komoly problémaforrást az elszaporodott és elszemtelenedett medveállomány. A támadások egy része sajnos halálos kimenetelű, ezért az érintett lakosok és gazdák határozott döntéseket és lépéseket sürgetnek. Egy idei állománybecslés alapján Romániában összesen 6450 és 7200 között lehet a medvék száma.
A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Az emberek nem csupán a terményüket és haszonállataikat féltik, de nem mernek kimenni az erdőbe, és már az utcára is csak elővigyázattal, főleg azok után, hogy például Erdőszentgyörgy fő utcáján a nappali órákban medvék tettek látogatást. A román környezetvédelmi tárca 2016 előtt évente 400-450 medve elejtésére adott engedélyt. A Ciolos-korány azonban betiltotta a medvevadászatot, mivel a román állam egy Európai Uniós szerződésbe foglalva vállalta, hogy nagyjából 6400 medvét megőriz határain belül. Ezért 2016 óta tilos medvére vadászni.

A döntésnek komoly következményei voltak az elmúlt 3 évben
A nagyragadozók tizedelik a háziállatokat és a vadállományban is jelentős károkat okoznak: őzgidákat, vadmalacot, szarvasborjút is zsákmányolnak. Mindennek tetejében pedig megnőtt az emberrel szembeni medvetámadások száma. A becslések alapján Székelyföldön hivatalosan Háromszéken 1600, Hargita megyében 1900 feletti, Kovászna megyében 1500-1600 közötti, míg Maros megyében megközelítőleg 1300 a medvék állománynagysága. Az idén tavasszal a román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére elkészített állománybecslés felmérése alapján Romániában összesen 6450 és 7200 között lehet a medvék száma.
Hirdetés
Egységesen lépett fel a 4 leginkább érintett megye
November végi fejlemény, hogy az Európai Parlamenthez intéznek petíciót a túlszaporodott romániai medveállomány ügyében a leginkább érintett Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye vezetői. Ezt a 4 megye elöljárói jelentették be a Sepsiszentgyörgyön tartott közös sajtótájékoztatójukon, melyről az Agerpres hírügynökség közölt tudósítást.
A sajtótájékoztatón Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy tudomása szerint 7 ember halt meg idén medvetámadás következtében Romániában, mindennaposak az országúti, vasúti medvegázolások és a gazdák által tett kárbejelentések. Utóbbiak idei száma a 4 megyében elérte az ezret. Borboly szerint a jelenlegi rendszer, amelyben a minisztérium adhat engedélyt a veszélyes egyedek kilövésére vagy áthelyezésére, a körülményes bürokrácia miatt nem működőképes. Úgy véli, a rendszer akkor válna hatékonnyá, ha a helyi hatóságok kapnának jogosultságot a fellépésre.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke kétségbe vonta, hogy valósak lennének a medveállományra vonatkozó számok. Szerinte, ha 10 ezer medve van Romániában, akkor az állomány 80 százaléka a 4 említett megyében él. Úgy gondolja, ismét engedélyezni kell a populációszabályozás érdekében történő vadászatot, és emellett kell lehetőséget teremteni a veszélyes egyedek kilövésére. Ugyanakkor gondoskodni kell a medvék által okozott anyagi károk gyors megtérítéséről is.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke megemlítette: az általa vezetett megyében két embert öltek meg idén a medvék, és Szováta fürdővárosban már nem mernek este kimenni az utcákra az emberek, mert nagy az esélye annak, hogy medvével találkoznak. A politikus szerint a helyzet tarthatatlan, sürgős intézkedésekre van szükség. A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó, tavaly kibocsátott akcióterv szerint a nagyragadozók romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés