Sok beruházás nem valósul meg, lecsúszó pályára kerülhet az agrárfinanszírozás

A jelenlegi gazdasági környezetben a mezőgazdaságot finanszírozó bankoknak be kell húzniuk a kéziféket – hangzott el a Világgazdaság Bankszektor 2022 című konferenciájának agrárfinanszírozási kerekasztal-beszélgetésén. Az agrárágazat nincs rossz kondícióban, az előző 8 évben folyamatosan javult az eredménytermelő-képessége. Ám most az inputanyagok árának elszállása miatt 100-200 milliárd forgótőke hiányzik az agrárszereplők büdzséjéből – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. 

Az ágazat likviditási helyzete ezzel együtt is jó, több 10 milliárd forintnyi kamattámogatott forrás még rendelkezésükre áll - írta a Világgazdaság. Mivel a termékpályákon még nem tudták mindenütt teljes mértékben érvényesíteni a költségnövekedéseket, még további átvételi ár emelkedésekre lehet számítani, és ha ez a folyamat végigmegy, „az ágazat rendben lesz” – fogalmazott Hollósi Dávid. 

Van még tartalék a rendszerben

Krisán László, KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint is van még annyi tartalék a rendszerben – vagyis kedvező kamatozású forrás a piaci szereplőknél – hogy képesek legyenek kibekkelni a következő 1-2 nehéz évet. Az agrárfinanszírozás ezzel együtt lassulni fog – tette hozzá. A múltnál nagyobb kérdés és az agrárpiaci szereplőket jobban izgatja a jelen és a jövő – mondta Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának vezetője. A mostani környezetet pedig az áremelkedések és az orosz-ukrán háború határozzák meg. Ezek hatásai már érezhetőek, az OTP-nél azt tapasztalták, hogy az első negyedévben a szokásosnál lényegesen intenzívebb volt az ügyfelek forgóeszköz-finanszírozási igénye. A bankszektornak pedig a jelen helyzetben meg van kötve a keze – mondta, a növekedési hitelprogram (NHP) kivezetését, és az emelkedő kamatokat említve.

Változott a jó kilátás, változik az agrárfinanszírozás megvalósulása is

Közölte, hogy most egy rossz időszakban vagyunk, miközben egy évvel ezelőtt még „rózsaszín felhők voltak az égen” mivel a kormányzat végre észrevette, hogy stratégiai és biztonsági szempontokat is figyelembe véve óriási kihívás az élelmiszerbiztonság megteremtése, amihez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar intenzív fejlesztésére van szükség. Szabó István szerint így nem véletlen, hogy jelentős hazai költségvetési forrásokat biztosít a kabinet, amelyek nagy hányada beruházási célú. Az NHP kivezetése és a kedvezőtlen gazdasági környezet – elsősorban az építési költségek drasztikus megemelkedése -

nagyon sok nyertes pályázót elbizonytalanított, így a tervezett beruházások egy része nem valósul meg. 

Hogy ez mekkora hányad lesz, azt most senki nem tudja megmondani – tette hozzá. A pályázatok önerejéhez szükséges hiteligény is csökkenni fog, a magasabb kamatok miatt az üzleti tervek megalapozottsága is több esetben válhat kétségessé, így a bankoknak most kicsit be kell húzni a kéziféket – fogalmazott. 

Aki eddig nem végezte el a beruházást, nagyon nehéz helyzetben van

Aki az elmúlt, kedvező időszakot nem használta ki beruházásra, az nehéz helyzetbe került – mondta Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ezekben az években elsősorban a kkv-k kerültek előtérbe a finanszírozás támogatásában, de a kedvező kamatkörnyezet a nagyvállalatoknak is előnyös volt. Az elmúlt jó évtized után nagy kérdés, milyen lesz a következő, de az biztos, hogy most nagy szükség van a bankszektorra. A mezőgazdaságra óriási fejlődés vár, ha azonban az MNB határozza meg a biodiverzitási célokat akkor baj van – utalt Kandrács Csaba MNB-alelnök előadására Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Az ágazati szereplők ugyanis a jó évek ellenére sincsenek „eléggé kibélelve”. Így most sokkal élesebb kérdés lett a fejlesztés, amikor a hatékonyság növelésével többet lehet megspórolni – mondta.