Sivatag és átfolyó víz: változtatni kell a magyar vízgazdálkodás rendszerén Áder János szerint

A fenntartható vízgazdálkodás területén ma már nem elvi döntéseket kell meghoznunk.  A feladatunk az, hogy a közös cél eléréséhez szükséges lépésekről, a végrehajtás módjáról, időtávjáról, a finanszírozás feltételeiről beszéljünk - mondta Áder János köztársasági elnök a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) online konferenciáján. Arra is keresték a választ, hogyan akadályozható meg az ország tizedének elsivatagosodása, és hogy lehet több vizet az országban tartani.

Áder János elmondta, 8 éve már, hogy létrejött Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési stratégiája - számolt be róla az MTI. Az első budapesti Víz Világtalálkozón, 2013-ban meghatározták a vízzel kapcsolatos célokat. 5 éve fogadták el az ENSZ fenntartható fejlődési keretrendszerét, az Agenda 2030-at, és ugyanabban az évben egyeztek meg Párizsban arról, hogyan igyeleznek megelőzni az éghajlatváltozás erőteljesebb hatásait. Utóbbi megállapodás végrehajtásakor fontos szerep jut a vízgazdálkodást érintő szemléletváltásnak. 2015-től él a Kvassay Jenő terv, az ország új nemzeti vízstratégiája -  mondta Áder János. Szerinte ezek mind a fenntartható fejlődésünket szolgáló szemléletváltásra épülő tervek, megállapodások és szándékok.

A köztársasági elnök a konferencia résztvevőinek öbb kérdést is feltett, remélve azt, hogy a tanácskozás végére ezekre válaszok születnek.

A szakembereknek egyebek közt arra kell(ett) választ keresniük, 

• hogyan érhető el, hogy ne hagyja el több víz az országot, mint amennyi belép, és 
• hogyan akadályozható meg az országterület 8-10 százalékának elsivatagosodása.

Áder János szerint az ország víz- és szennyvízművei a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak a magyar városokban. A szennyvízben több kiaknázatlan energia van, mint amennyivel ma a vízműveket működtetik, ezért fontos kérdés, hogy mi a teendő annak érdekében, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen. A köztársasági elnök felvetette annak megvitatását is, hogy milyen döntésekre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon felgyorsuljon az integrált vízkészlet-gazdálkodás. Illetve mit kell tenni annak érdekében, hogy a vízközművek nagyobb vállalati hatékonysággal működjenek, valamint ahhoz, hogy a fejlesztésekben aktív vízközművek tapasztalatait más, bajban lévő cégeknél is alkalmazni lehessen.

Veszteségcsökkentés, infrastruktúra, vízkészletek

Lényeges kérdés, hogy a vízveszteséget csökkentő fejlesztéseket hogyan lehet úgy szakaszolni, hogy ne egy kezelhetetlenül nagy összeggel találkozzanak a döntéshozók, hanem egy okosan szerkesztett és fokozatosan hasznot hajtó megújulás terve bontakozzon ki előttük - közölte a köztársasági elnök. Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke szerint a vízkészletek és az infrastruktúra állapota miatt is aggódik a magyar társadalom. Úgy fogalmazott: a döntő többség elkötelezett és nyitott a társadalmi szolidaritásra és a jövő nemzedéke iránti felelősségvállalásra. Ugyanakkor a feladatok elvégzéséhez nemzetközi együttműködés, digitalizációs fejlesztés és a jövő szakemberei is szükségesek - írta a közlemény a magyar vízgazdálkodás témáit érintő konferenciáról.