Sikeres a rizstermesztés Békés megyében - videókkal

A rizstermesztésben rejlő komoly lehetőséget már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték. Az 1950-es és 60-as években Magyarország 50 ezer hektáron termesztette. Ma például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország is foglalkozik vele. A termőterületek nagyjából fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében található. A másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.

A HelloVidék a Békés megyei Csárdaszállás településen üzemelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte a rizstermesztés gyakorlatáról. A rizs a világ második legfontosabb gabonája, ami iránt a kereslet évről évre nő. Azonban a nagy beruházásigénye és a változékony időjárás miatti bizonytalan éves hozamok és az európai uniós szinten magyar termelőként kapott negyedakkora támogatások miatt nem sok gazda kockáztatja a termesztését.

Szubtrópusi növény a kontinentális éghajlatú Kárpát-medencében

Izsó Lajos agrármérnök, rizstermesztő szerint a növény termesztéséhez elengedhetetlen a talaj jó vízzáró rétege, a meleg, párás légkör és a sok napsütéses óra, ezért szokás hazánkat a rizstermesztő területek északi határaként is emlegetni. A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz gondot, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd vetés után elárasztjuk. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban a termesztés kockázata igen nagy. A hűvös május nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére, az augusztus közepén beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő a virágzáskor okozott és okozhat károkat. A klímaváltozás hatására a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken. Szerencsére a duzzasztók segítségével és a Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon súlyos bajt okozhatnak a hőségnapok, mert az akár 40°C-ot elérő csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni - mondta.

Békésben a jó talajon

A békési területek jórészt a Körös által kialakított réti- és réti öntéstalajokon helyezkednek el, közepes aranykorona értékkel (20-24 Ak/ha). A művelésük ugyan nehéz (tipikus perc talajok), viszont jó tápanyagszolgáltató-képességűek. A másik termesztőkörzet talajai rosszabbak, sajnos sok a szikes talaj és aranykorona értékük (6 -16 Ak/ha) is jelentősen alacsonyabb. Ezek tükrében az elért hozamok kielégítőek, sőt felveszik a versenyt a vietnámi eredményekkel (4-6 t/ha). Igaz ott 2-3-szor is aratnak egy évben – vette számba a hazai rizstermő földeket a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója. Az ázsiai, szűken véve vietnámi eredményhez képes a magyar termésátlag 3,8 t/ha körül alakul. Izsó Lajos elmondta, hogy nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, ám a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket. Érdemes a tábla szerinti értékeket is áttekinteni, 2018-ban ugyanis sikerült egy táblán 9,2 t/ha átlagot hozni, ami már a világ élvonalába tartozó eredmény.

Csillapíthatatlan hazai kereslet

A hazai rizstermesztés csupán a magyar igények töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Izsó Lajos szerint aki egyszer kóstolta a magyar terméket, biztos, hogy utána csak azt fogja keresni. Nem mindig volt ez azonban így. Annak idején a kutyaeledelek készítéséhez használták fel a magyar rizst. Ennek az volt az oka, hogy a kutyatápok állagát adja meg a rizsliszt, ami jól összetartja a szemcséket, és abban az időben ezt a fajtát találták a legjobbnak erre a célra - mondta a termelő.

Bármennyire is beruházás-igényes itthon rizst termeszteni, Izsó Lajos szerint, amíg lesz külön támogatás a növény termesztésére, bármennyire is szűk a magyar piac, addig megéri majd vele foglalkozni. A kockázat miatt veszélyes egy növényre építeni egy vállalkozást, ezért a legtöbben minimum kettő, de inkább több biztos hasznot hozó növényfajt is termesztenek a szubtrópusi rizs mellett. Például tönkölybúzát, kukoricát, napraforgót vagy éppen kölest. Habár a rizstermesztésben utazóknak évről évre egyre magasabb vízköltséggel kell számolniuk a csökkenő állami támogatások miatt, a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója szerint még így is megéri vele dolgozni. Ezt bizonyítja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő Nagykun 2000 vállalat nemrégiben új területeket vont be a termesztésébe.

A rizstermesztés különleges megoldásokat igényel mind a géptípusok, mind pedig a munkagépek erőssége tekintetében. Mivel a rizsföldek művelése nagyon nehéz, csak a legerősebb, legjobb minőségű gépek szolgálják ki megfelelően a termesztés igényeit. Vannak olyan gépek is, amiket más ágazat alig használ, ilyen a rögtörő simító, a lézervezérelt gréder vagy a lánctalpas kombájn. Még egy költséges része van a rizstermesztésnek, az állandó emberi munkaerőt. A rizsföldekre a rizsőr vigyáz. Ő kezeli a területen a vizet, neveli a növényt, karbantartja a műtárgyakat. Egy ember nagyjából 80-100 hektár rizsföldet kezel – mesélte Izsó Lajos, aki szerint a nehezítő körülmények miatt nem várható, hogy a rizs termelőterülete a jövőben emelkedni fog. A teljes cikket itt lehet elolvasni.