Sem a túró, sem a gyapjú nem üzlet, csak a bárányokat viszik

2012 óta folyamatos a visszaesés a hazai anyajuhállományban. Ez többek között a bárányok árának csökkenésére is visszavezethető és várhatóan a jövőben sem lesz jobb a helyzet, pedig jelentős támogatást kapnak idén a tenyésztők.

Az elmúlt évek adatai alapján tisztán látható, hogy az egy évnél idősebb nőivarú állatok száma fokozatosan csökken. 2015-ben mintegy 930 ezer, 2016-ban pedig már csak 917 ezer egyedet számoltak meg. A létszámcsökkenés egyik fő okának a szakértők a bárányárak csökkenését jelölték meg. Olyannyira lecsökkent az áruk, hogy elérte a 2006-os mélypontot.

Az anyajuhok számának csökkenésére a kéknyelv megbetegedések miatti szállítási nehézségek is komoly hatást gyakoroltak.

A bárányokban van továbbra is pénz, de már nem olyan sok, mint régen

A létszámcsökkenéssel párhuzamosan az előállított termékek mennyisége is csökkent. Kevesebb gyapjú és tej került forgalomba, sőt, a gyapjúból származó bevétel is kisebb lett, mert jelentős része nyersanyag formájában és nem feldolgozott termékként hagyja el az országot.

A juhszektor fő terméke immár száz százalékban a vágóbárány lett. Sajnálatos módon 2012 óta folyamatosan csökken az export mennyisége, 2016-ban 6200 tonna volt vágott test értékben. Emellett a kivitt élő bárányok száma is csökken, 2016-ban 530 000 egyedet tesz ki. Ebben a számban éves szinten 1700-1900 vágókecske is szerepel.

Mára az olasz piac lett a meghatározó a magyar juhtenyésztők számára. Részesedése a magyar exportból 85-90 százalék közötti. A többi 6-8 ország piaca minimális mértékben részesül a kivitelből.

Rossz hír a tenyésztőknek, hogy az ágazatban az állatok száma tovább csökken és a bevételek is tovább zsugorodnak 2017-ben a jelentős direkt támogatás ellenére is.