Robotok a mezőhegyesi ménesbirtokon: nagy lehetőség a magyar mezőgazdaság előtt

Az MI-stratégia egyik fő eleme a mesterséges intelligencia alkalmazása az agrárgazdaság hatékonyabbá tételében. Az Agrár Adat Keresztrendszer, amelyet a mesterséges intelligencia segítségével hoznának létre, a teljes termelői oldal lefedését lehetővé tenné egy olyan platform formájában, amely képes több forrásból az adatok rögzítésére. Segítene továbbá a gazdálkodók és a hivatalos szervek közötti adatcserében is. Így például a NAV, az OMSZ, a Nébih, és a MÁK elérése is jelentősen egyszerűbbé válhat a gazdálkodók számára.

Az agrár felsőoktatással együttműködve tervezik a Digitális Agrárinnovációs Központ (DAIK) és a Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központ megnyitását. Ezek a mezőgazdaság számára hasznos innovációkat támogatnák, valamint a mesterséges intelligenciát alkalmazó start-upok inkubátoraiként is szolgálnának - írta a Piac és Profit cikke. A stratégia kidolgozói fontosnak tartják továbbá egy olyan tesztkörnyezet kiépítését is, ahol megtörténhet a robotok tesztelése, erre az agrárinnovációk esetében például a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot javasolják.

A robotok és a mesterséges intelligencia a mindennapokba történő beépítéséhez szükség lesz a drónokra és autonóm gépek használatára vonatkozó szabályozás módosítására és kialakítására is. Továbbá a megfelelő alkalmazás tanításához létrehoznák a Digitális Agrárakadémiát is.

Az időjárás hatásait is enyhítheti a mesterséges intelligencia

Az éghajlatváltozás más ágazatoknál és régióknál erőteljesebben érinti a magyar mezőgazdaság szereplőit a kitettség és a hozzájárulás szempontjából is. Közvetlen hatások a szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a minőségi problémák, új növény-egészségügyi kockázatok megjelenése. Közvetett hatások pedig az ingadozó világpiaci árak, valamint az ingadozó gazdálkodói jövedelmek – fogalmaz az MI-stratégia. Ennek egyik fő eleme a mesterséges intelligencia alkalmazása az agrárgazdaság hatékonyabbá tételében, ezért a dokumentum külön is foglalkozik ezzel. Ahogy írják, pont ezért elemi érdeke a mezőgazdaságnak, hogy fenntartható állapotban őrizze meg a környezetet, mert ez a jövőbeli termelés egyik legfontosabb tényezője. Az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklése, visszafordítása tekintetében az ágazatot kiemelten érinti a légköri szennyezők kibocsátásának kérdése az állattartásban (pl. a tenyésztett állatok ökológiai lábnyoma), a növénytermesztésben (pl. műtrágya használata) és az erdőgazdálkodásban is.

Ammóniacsökkentés az egyik cél

Magyarországnak alkalmazkodnia kell a nemzetközi szabályozáshoz, hiszen az Európai Uniós irányelveknek megfelelően cél a magyar mezőgazdasághoz köthető ammónia kibocsátása 32 százalékos csökkentése 2030-ig. A stratégia készítői szerint növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos MI alapú, optimalizáló megoldások alkalmazásával csökkenthető az ehhez kapcsolható ökológiai lábnyom mérete, ezáltal a szektor károsanyag kibocsátása is. A dokumentum szerint az aszály- és fagykárok, valamint a jégeső ellen MI-alapú előrejelző, elemző módszerekkel kell védekezni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az állattartás esetében veszélyeket rejt a melegebb időszakokban megfigyelhető 10 százalékos tejtermelési visszaesés, valamint a 15-50 százalékos termékenyülési arányromlás is. A takarmánynövények esetében a vetés és a betakarítás ideje optimalizálható, a termésátlagok csökkenése előre jelezhető, továbbá a kártevők mutációja elleni védelem is hatékonyabb lehet mesterséges intelligencia támogatásával - írja a cikk.