Régen és most – avagy, hogyan változnak a csarnokok?

A mezőgazdaság már évszázadok óta szerves része a gazdaságnak, így tárolókat is elég régóta építenek a gazdák. Az alapanyagok, technológiák azonban folyamatosan változnak, ezért szakember legyen a talpán, aki megfelelően tudja követni az innovatív megoldásokat.

Ahogyan a lakóházak esetében, úgy a mezőgazdasági épületeknél is megfigyelhető egy bizonyos innováció. A példánál maradva, a 18. században a nádfedeles, vályogból készült lakóházak számítottak általánosan elterjedtnek. A 19. században már a nádfedelet leváltotta a fazsindely, a 20. században pedig már téglafalas, cserépfedésű házakat építettek.

Ugyanez a fejlődés megfigyelhető a mezőgazdaságban is, például a gabonatárolók terén. A 17. században még több helyen kőből készítették a gabonatárolásra alkalmas építményeket, majd a 18. században egyre inkább a fa alapanyagra váltottak a gazdák. Jellemzően kisebb méretű tárolókat építettek ezekben az időkben. A 19-20. században megjelentek a nagyobb méretű, már téglából épített, tipikusan palatetővel ellátott gabonatároló épületek, melyeket a 21. században felváltottak a gabonasilók és a sík padozatos csarnokok.

Jól látható, hogy régebben a természetes, hagyományos alapanyagokat használták az emberek a gabonatárolók létesítésére. Ekkor még több idő állt rendelkezésükre a megvalósításra, valamint nem volt elsődleges kérdés az optimális anyaghasználat sem.

A 17. századtól napjainkig sok változáson mentek át a gabonatárolók

Manapság viszont egyre fontosabb az, hogy milyen anyagokból épül fel a tároló. Ennek köszönhetően folyamatosan újabb anyagokkal, építési termékekkel állnak elő a gyártó cégek és egyre gyakrabban használnak újabb és korszerű anyagokat, mint pl. az acélt, vagy akár megfelelő tulajdonságú műanyagokat is. A Swedsteel-Metecno Kft. mint minőségi gyártó ezért arra törekszik, hogy a lehető legjobb alapanyagokból az igényeknek leginkább megfelelő csarnokot építse fel.

A 21. századra már nem jellemző, hogy sok idő lenne egy gabonatároló megépítésére, ezért is lényeges az új szerkezeti anyagok és építési elemek használata, valamint az ezek gyártásához és helyszíni összeállításához szükséges modern, automatizált gépek  alkalmazása.

A Swedsteel Metecno igyekszik maximálisan kielégíteni a gazdák mai igényeit, többek között a gabonatárolók terén is

Nincs két egyforma épület – egyedi igények minden gazdától

Az építőipar mezőgazdasági része rendkívül speciális terület. Itt ugyanis nincsen két egyforma épület, minden gazdának más és más az igénye attól függően, hogy mire szeretné használni a tervezendő csarnokot. Ennek tudatában minden épület egyedi tervezést igényel, amihez hozzájárul az is, hogy minden, építésre szánt helyszín egyedinek mondható. Emellett a műszaki feltételek között is mindig vannak változók, például a talajviszonyok, telekadottságok. Az ugyan igaz, hogy az épületszerkezetek nagy részben standardizálhatók, de ettől függetlenül minden esetben szükség van valamilyen egyéni és egyedi tervezésre. Itt célszerű megemlíteni még a jogszabályi előírásokat is, amelyeket minden esetben be kell tartani egy építkezés során, és szintén területenként változó lehet.

Az agrárszektorban kifejezetten sok specialitás van, amivel meg kell küzdeni tervezőnek és kivitelezőnek is egyaránt. Továbbá, az építési folyamat egy igen sokrésztvevős feladat, amelynek sikerességéhez több szakember eredményes együttműködése szükséges.

Éppen ezért, mert ennyi feltételnek kell megfelelni, fontos a megfelelő építési anyagok és termékek használata, valamint hozzáértő szakemberek megbízása a tervezéssel és a kivitelezéssel egyaránt.

A fent leírtak a 2016.09.15-i Agrár Akadémia Webkonferenciánkon hangoztak el a Swedsteel-Metecno Kft. műszaki és fejlesztési vezetőjétől, Kotormán Istvántól. Cikksorozatunk következő részében a csarnokok tervezésével kapcsolatos lépésekről lesz szó, figyelje az összeállításunkat!