Rágással és gátépítéssel segítenek a hőség csökkentésében a magyar hódok

Magyarország területére az 1990-es évek elején Nyugat-Európából indult a hódok természetes visszatelepülése. Ezt követően egyre több helyen észlelték nyomait, vagy látták az állatokat a Duna, Mura, illetve a Rába folyók mentén. Napjainkra gyakorlatilag hazánk minden jelentősebb vízfolyására eljutott ez a rágcsálófaj. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén először 2013-ban figyeltek meg olyan hódokat, amelyek a Tiszáról úsztak fel a Zagyva-folyón, és fokozatosan megtelepedtek a hegyvidéki, hegylábi vizes élőhelyeken.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság írta meg, hogy ha a hódcsaládok jönnek, akkor azok fákat rágnak és gátat építenek. Ez az átlagembernek is feltűnik, sok esetben a rosszallását vívja ki. Rágnak, mert a téli ínséges időszakra földközelbe, elérhetővé szeretnék tenni a lombkoronában található rügyeket, zsenge kérgeket. Amennyiben pedig nincs a víz közelében, kellő mennyiségű bokorfüzes vagy egyéb alacsony lombozatú cserje, kénytelenek a magasabb fáknak nekiesni éles fogaikkal. Jó hír a galériaerdőkért aggódóknak, hogy ezek az állatok még véletlenül sem távolodnak el a vízparttól 15-18 méteren túlra, tehát legrosszabb esetben is csak ezt a keskeny fásszárú sávot rághatják meg. 

Megemelik a vízszintet a hódgátak

Ha pedig építenek is, valódi hód-duzzasztóműveket raknak össze mérnöki precizitással. Ennek oka az, hogy meg kell emeljék annyira a vízszintet, hogy a kotorékuk, vagy váruk bejárata mindig vízszint alatt legyen, hiszen csak így tudják észrevétlenül és ezáltal védetten megközelíteni az otthonukat. Ugyanakkor ezekben az állóvizű "tavacskákban" megtelepszenek a különböző vízinövények, hínárfajok, amelyek biztos táplálékbázist biztosítanak számukra az év nagy részében. Magyarán, ha a gátjaikat részben vagy egészben elbontanánk, azzal csak fadöntésekre kényszerítenénk az ott maradó állatokat - írták.

Ezek az állatok örülhetnek a hódok tevékenységének

Puhatestűek, ízeltlábúak (köztük védett rákfajok, szitakötőfajok), halak (például gébek, pócok, de adott esetben a fokozottan védett lápi pócok), kétéltűek, hüllők, vízparton szedegető és vízben vadászó madarak, vagy emlősök (például vízicickányok) egyed- és fajszáma is jelentős mértékben megemelkedik ezekben a vízterekben. 

A klímaváltozás okozta negatív hatások mérséklése 

A hódok tevékenysége kánikulai napokban akár 3-4 Celsius fokkal is csökkentheti a léghőmérsékletet a környéken. Ráadásul ezeknek a visszaduzzasztott hódtavaknak a vízvisszatartási hatása is jelentős mértékben megmutatkozik a környező kaszálók, gyeptársulások is igényelte talajvízszintben is - közölték.