A precíziós gazdálkodás lelke a folyamatos adatgyűjtés

A 36. AGROmashEXPO január 24-i nyitónapján a precíziós gazdálkodás volt az egyik kiemelt téma. Adatalapú döntések a szántóföldön címmel tartottak fórumot. Ezzel kapcsolatban tanácskoztak a már átállt és a technológiát gyakorló és ismerő gazdálkodók.

A precíziós gazdálkodás Magyarországon még rövid múlttal bír, miközben az Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan idős eszközök, amiket már csak múzeumban lehet látni. Ehhez képest hazánk nincs nagy lemaradásban a világ elitjéhez képest – számolt be az eseményről az Agrárkamara hírére hivatkozva az Agrotrend oldal.

A precíziós gazdálkodás lelke, hogy az adatokat folyamatosan és pontosan kell gyűjteni - Fotó: Pixabay, Picography

Az elsők között volt Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa, aki 2003-ban kezdte el átalakítani és adatalapúvá változtatni a növénytermesztést.

A legnagyobb különbség, hogy a hagyományosban táblaszinten kell az alkalmazandó technológiáról, inputanyagokról stb. dönteni, a precíziós módszerrel a táblán belüli kezelési egységekre lebontva határozzuk meg a teendőket

- mondta.

Kulcskérdés volt, hogy aki szeretne precíziós gazdálkodással foglalkozni, az hogyan is vágjon bele?

A precíziós gazdálkodás lelke a folyamatos adatgyűjtés

Sajnos sokan rossz irányból kezdik - mondta Maróti Miklós, az AgroVir Kft. ügyvezetője.

Nem egyszer előfordult, hogy először tőlünk vásároltak precíziós gépeket, viszont a vevőknek nem volt megfelelő adatbázisuk, így nem tudták, hogy a gépet voltaképpen mire is akarják használni - mondta.

Fordítva mindenképpen érdemesebb - szemléltette saját példájával Kauser Jakab, a K-Prec Kft. ügyvezetője, aki fiatal gazdaként előbb két éven át csak a növénytermesztéshez szükséges megfelelő adatokat gyűjtötte. Majd ezután feldolgozta és elemezte azokat és csak utána döntötte el, hogy mit és mivel akar megvalósítani. Mint mondta, mindezek alapján kezelési egységenként valósult meg a vetőmag- és a tápanyag-kijuttatás. Sőt, még a növényvédelem is.

A NAK szerint a precíziós gazdálkodás lelke a folyamatos fejlődés és az újhoz való alkalmazkodás

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a változás nem egyenes vonalú. Néha előfordul, hogy a gazdálkodók rossz döntéseket hoznak. Például olyan adatot gyűjtenek, amiről később derül ki, hogy felesleges. De ez a fejlődés természetes velejárója, és egy-egy ilyen kellemetlen eset után sem szabad kétségbe esni és feladni a precíziós gazdálkodást - mondta.

Beszélt a Kamara szerepéről is: egy érdekes párhuzamot vont múlt és jelen között. Az 1920-as évek agrárkamarai évkönyvekben a műtrágya szerepelt „forradalmi újdonságként”, és ennek elterjesztése, népszerűsítése volt akkoriban a kamara fő feladata. Most ez az újdonság a precíziós gazdálkodás. A Kamara egyik fő feladata az újdonságok terjesztésének elősegítése a szakmai ismeretek átadásával, az alkalmazáshoz szükséges szabályozási és támogatási környezet kialakításával - mondta.

Arról itt írtunk korábban, hogy magasabb jövedelmet ígér, mégsem terjed a precíziós gazdálkodás. Olvassa el ezt a cikkünket is!