A piacmegfigyelés és kockázatcsökkentés hoz jó hasznot a kukorica és búza eladásnál

A gazdák szeretnék minél jobb áron, és minél alacsonyabb kockázattal eladni a terményüket, legyen szó akár kukoricáról, akár búzáról. Ez is szóba kerül Berkes Gábornak, a Cargill Magyarország Zrt. elnök–vezérigazgatójának, Közép-Kelet Európa regionális gabona kereskedelmi vezetőjének előadásán, amit Gabonapiaci lehetőségek címmel a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton hallhatunk. A szakember Szlovákiától Moldováig felelős a Cargill gabonakereskedelmének irányításáért, amely közel 4 millió tonna gabonamennyiséget jelent. Vele beszélgettünk az aktuális gabonapiaci helyzetről és a terményeladás időzítéséről. Mi jellemzi jelenleg a gabonapiacot Magyarországon, és mi a gazdák érdeke? A gabonapiac az utóbbi 10 évben teljesen átalakult. A gazdáknak ma már a környező országok piaci helyzetét is meg kell nézniük a búza, a kukorica és árpa fronton egyaránt, hogy olyan döntést tudjanak hozni a termelési ciklus végén az értékesítésnél, ami a leginkább jövedelmező. Emlékszem arra, hogy nem is olyan régen még senki nem kötött úgy szerződést, hogy a kukorica legalább ki ne bújt volna a földből. Most már decemberben és januárban megindul a búza és a kukorica következő termésének értékesítése. Jellemzőek a forward típusú szerződések, sőt, az utóbbi időben az előszerződéseket egyre korábbi dátumon kötik meg. Egyúttal a jövedelmezőség alakulását is figyelni kell a termelőknek. Hogyan alakult a kukorica és a búza ára? A kukorica a 42-43 ezer forintos telephelyi árról elment 47-50 ezer forintra, és mostanában állt vissza 45-47 ezerre. Nagyjából a range közepén járunk, és nincs túl nagy különbség az eladás időpontja alapján. A búzánál viszont drasztikus különbség volt az előszerződéses és a betakarításkori árak között. Nagy áremelkedésen van túl az orosz termés lecsökkenése miatt, de a német és a lengyel aszály következtében ezekben az országokban is kevés gabona volt. A valamivel a 40 ezer forintot meghaladó malmi búzára jellemző szintről 60-65 ezres javító búza árra is felment az értéke, ami jelentős árnövekedés. Az átlagár és a termelők jövedelmezősége ebben az évben nagyon jól alakult, ami stabil vagyoni helyzetet eredményezett, és a bankok is előnyben részesítik a termelői finanszírozást. Az utóbbi 5 év mindegyike jó volt, de az idei kifejezetten remek. Az, hogy ilyen hozamhoz ilyen árszint társul, elég ritka. Említette a német és a lengyel aszályt. Lehet-e előre készülni a gazdáknak egy hasonló helyzetre? Ma már egy gazda nem teheti meg azt, hogy a gazdaságának csak a növénytermesztési részével foglalkozik. Folyamatosan figyelnie kell a piacot, amihez ingyenesen is sok forrás áll a rendelkezésére. Ha a termény ára épp elér egy olyan szintet, ami neki biztos jövedelmezőséget jelent, meg kell hozni a döntést az eladásról. Persze mindig felfelé várja az árat a termelő. De megfigyelhető, hogy többen áttérnek az új szemléletre, mivel pontosan tudják a bekerülési költséget hektáronként. Ha pedig normális hozammal tudnak profitot realizálni, akkor lekötik, mondjuk a termés felét. Léteznek biztosítások is a terméskiesés elleni védelemre, ami nem túl nagy hektáronkénti összegért cserébe biztonságot jelent. Továbbá érdemes különböző, nem egyféle vetőmaggal dolgozni, hanem inkább diverzifikálni, vagy olyan fajtákat kikísérletezni, ami a legjobb lehet az adott körülményekhez, és garanciát jelent a biztos hozamra. Korábban mi is írtunk arról, hogy új, waxy kukorica fenntarthatósági programot indít Európában a Cargill. A cég Waxy Corn Promise néven hozza létre új keményítő fenntarthatósági programját Európában. Milyen újdonságok várhatóak ezzel kapcsolatban? A pontos információkat részletesen elmondom majd a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. Franciaország jelentős waxy kukorica termelő ország, nekünk is ott van a gyárunk, ami ilyen kukoricát használ. Az ottani termelői struktúra teljesen más, mint a magyar. Kooperatívokon/szövetkezeteken keresztül történik az értékesítés; a nagy gazdaszövetkezet köt szerződést a Cargillel és a hasonló cégekkel. A Cargill pedig a végtermékeket, ami alapanyaga az élelmiszerlánc következő szakaszának, tovább értékesíti olyan nagyvállalatoknak, mint például a Pepsi vagy az Unilever. Velük is együttműködve dolgoztunk ki egy fenntarthatósági programot, amihez bármelyik ország csatlakozhat, akár a magyar termelők is. Mi lehet veszélyes a magyar termés piaci helyzetére? Félnünk kell az ukránoktól? Egyértelműen igen. Az ukránok idén 33-34 millió tonna kukoricát takarítottak be és jobb termésátlaggal, mint a magyarok. 10 év alatt óriási utat tettek meg, és a románok is 12 millió tonna kukoricát vittek idén a piacra. Ráadásul ott még további 700 ezer hektár vihető be a termelésbe. A szerbek 7 millió tonnáját is érdemes megemlíteni. Az teljesen világos, hogy a Fekete tenger felé a szerb és a román kukorica kiüti a magyart. De ha a magyar felhasználást nézzük, - nagyon helyesen – 2 etanolgyár is épült, és a már meglévő izocukorgyár kapacitása is kétszeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy 2 millió tonna feldolgozó kapacitás adódik hozzá a piachoz, ami a magyar gazdaságnak tökéletes, mert nem alapanyagot viszünk ki az országból, hanem értékes feldolgozott terméket. A magyar búzának pedig megvan a saját piaca: olasz, osztrák, német, és néha román vevőkhöz kerül. Szerencsére a jobb minőségű magyar búzára mindig van kereslet.