Petíciót indított a Nagy Tavak Koalíció a Balaton ökoszisztémájának megmentéséért

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a 2023-as Zöld OT-n önálló balatoni szekcióülést szervezett A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért címmel. Itt jelentették be, hogy petíciót indítottak a balatoni ökoszisztéma megmentéséért. Az elmaradt szabályozások felülvizsgálatának az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium a jelenlegi felelőse, ezért hozzájuk fordultak petícióval, hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon. 

A Greenfo írta meg, hogy a Nagy Tavak Koalíció a Balaton ökoszisztémájának megmentéséért indított petíció főbb pontjai:

• Készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével a Balaton komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, amely az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe
• A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005-2023 közötti időszak döntéseinek – parti sáv beépítése, kikötőfejlesztések – a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.
• A vizes élőhelyek megőrzése, helyreállítása és a vízmegtartás érdekében az állam éljen a kisajátítás lehetőségével, és az így megszerzett területeket rehabilitációra adja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe.
• A balatoni vizes élőhelyek rehabilitációjára készüljön helyreállítási terv.

Szakmai vita előzte meg a beadást

A civil találkozón a petíció bejelentése előtt szakmai vitaindító előadások hangzottak el két olyan szakértőtől, akiknek célja, hogy a Balaton élővilága számára kedvező irányú változások induljanak el.

Fülöp Bence, a Balaton Klíma Konzorcium vezetője “A tóval kapcsolatos döntéshozatali háttéranyagok, jövőkép” című előadásában a Balaton jövőbeli kereteiről beszélt, arról, hogy egyáltalán milyen kihívásokkal nézünk szembe, mire kell válaszolni, hogy jövőképünk legyen. 

Különböző klímamodelleket kielemezve szólt az időjárás várható változásáról, illetve a globális klímaváltozás helyi vetületeiről. Beszélt a balatoni vízszintszabályozás körüli problémákról, mint mondta, ez a tó olyan, mint egy kád, aminek csak a dugóját tudjuk kihúzni, de a csapot a Jóisten csavargatja.

A második szakember

Dr. Zlinszky András természetvédelmi biológus, limnológus a Szabadonbalaton kulcsüzeneteiről és a hozzájuk vezető folyamatról tartott előadást. Döntéshozatali és egyéni szinten is vizsgálta azt, hogy mit kell tenni a Balatonon a kedvezőbb változások érdekében. 

Ezeket lehet és érdemes tenni a védelem érdekében

Egyéni szinten szerinte azzal a szemlélettel tudnánk tenni a jövő érdekében, hogy minél kevésbé alakítsuk át a tájat, ne próbáljuk azt saját magunk igényeihez szabni. A vizes élőhelyek megóvása a tó egésze szempontjából rendkívül fontos. Az autós közlekedés csökkentése is fontos lenne, hiszen a közlekedési infrastruktúrának (parkolók, útszélesítések, gyorsforgalmi utak) nagyon erős lábnyoma van a Balatonon.

Döntéshozatali szinten Zlinszky szerint a legfontosabb, hogy meg kell óvni, illetve helyre kell állítani a megmaradt természetes élőhelyeket. Ehhez új vízszint-szabályozási rend szükséges, ami a klímaváltozással is kompatibilis. 100 centis maximum volna ideális, a nádasok állapotát figyelve kéne ezt szabályozni. Ami a beépítéseket illeti: vannak építési szabályok, ezeket szigorúbban be kellene tartatni. A helyi építési szabályokat az önkormányzatoknak kell szigorítani, hiszen egy közös természeti erőforrással gazdálkodnak. Fülöp Bence itt megemlítette, hogy elkezdtek kidolgozni egy új modellt a balatoni önkormányzatoknak, ami ötleteket ad, hogyan tudnak pénzt szerezni a táj tönkretétele nélkül - írták.

Zlinszky azzal a jó hírrel zárta előadását, hogy ha alkalmazzuk a tónak kedvező klímaadaptációs megoldásokat, attól mi, emberek is boldogabbak leszünk, ezt már kutatások bizonyítják. Az előadásokról részletesebb hírt a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetség weboldalán lehet olvasni.