A pestis már az országhatárnál van, de lehet-e ellene védekezni?

Ahogyan arról már beszámoltunk a hét elején, határunkhoz közel, de még Ukrajnában kimutatták a sertéspestis vírusát egy szálloda sertésállományában. A betegség ugyan az emberre nézve nem veszélyes, de a sertésekre és a vaddisznókra gyógyíthatatlan veszélyt jelent. Íme, néhány tipp a Nébih-től, hogyan vehetjük fel a harcot a kedvenceink életét veszélyeztető betegség ellen.

Az ASP vírust mutatták ki a napokban az ukrajnai Nagyszőlős területén. Ez az első eset, hogy Kárpátalján megjelent a betegség. A helyi hatóságok a fertőzött gazdaságot 40 napra állategészségügyi zárlat alá helyezték, az állományt (négy vaddisznót és hat malacot) felszámolták és az elhullott állatok tetemeivel együtt elégették. A hatóságok szerint a fertőzési gócot lokalizálták, így az nem jelent további veszélyt. Egyúttal 20 kilométeres körzetben elrendelték az összes házi sertés állatorvosi vizsgálatát. A megfigyelési körzet Magyarország és Románia területére is átnyúlik.

Mi is kaphatunk a pestisből, ha tovább terjed a betegség

Hazánkban eddig még sohasem jelent meg az ASP vírus. A betegség nem gyógyítható, a fertőzött állományokat fel kell számolni, ezért kulcsfontosságú a megelőzés. A NÉBIH mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, azonban fontos az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködése is. Lényeges például, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni! Ha valaki elhullott vaddisznó tetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöld számán (06-80/263-244). A sertéstartók kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására. A házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint a gazdák, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak.

A vírus Magyarországra történő behurcolásának megakadályozása érdekében az országos főállatorvos elrendelte az ukrán-magyar határszakaszon belépő teherautók és egyéb járművek fertőtlenítését is.