Ötmilliós bírságot kaphat, aki agancsot gyűjt

Százezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki engedély nélkül gyűjt agancsot. A vadászati törvény szerint ugyanis ez jogosulatlan vadászatnak minősül. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az illegális agancsgyűjtők gyakran űzik az állatokat, a megzavart állat pedig ilyenkor komoly veszélyt jelent a környezetre.

A hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni. Ellenkező esetben pedig jogosulatlan vadászatról van szó a vadászati törvény szerint - mondta Kosaras Zoltán, a Tolna megyei kormányhivatal vadászati szakügyintézője egy szekszárdi sajtótájékoztatón. Az illegális gyűjtők gyakran űzik, "zaklatják" az állatokat, hogy azok ennek következtében elhagyják az agancsot. A megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre. Az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és nagyobb kárt okozhatnak a mezőgazdaságban is. A vadak zavarásakor pedig megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. A témát az Agrárszektor járta körül.

Az illegális agancsgyűjtők űzik, kergetik a szarvasokat

Az erdőkben kirándulóknak azt tanácsolják, hogy ha hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben az engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat. A dám- és gímbikák agancsváltása általában január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. 2017-ben a hazai gímbika-állomány 34.500, a dámbika-állomány 12 ezer egyedből állt. A gímszarvas-populáció mintegy fele, és a dámok jelentős része is a Dél-Dunántúlon található.

Drága, tilos, bűncselekmény

Az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente nagyjából 5-7 milliárd forintra tehető. A vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozza meg. A hullott agancsok nagy részét külföldön értékesítik, de Magyarországon is készülnek belőlük bútordarabok, dísztárgyak, használati eszközök. Az ilyen trófeák piaci értéke minőségtől függően kilogrammonként 10-12 ezer forinttól akár 20-30 ezer forintig terjedhet - mondta Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei titkára.

Az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül. Az, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el. Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, eljárás indulhat állatkínzás miatt is. Aki engedély nélkül gyűjt agancsot, az százezertől akár ötmillió forintig terjedő bírsággal is sújtható - közölte Pilisi Gábor szekszárdi rendőrkapitány.