Örülhetnek a magyar gazdák: végre megállapodtak a Közös Agrárpolitika reformjáról

Megszületett a megállapodás a Közös Agrárpolitika reformjáról Luxemburgban. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megegyeztek a program legfőbb politikai elemeiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta folytak diplomáciai egyeztetések a háttérben azért, hogy a minisztereket tömörítő Tanács tagjai meggyőzze az Európai Parlament szakértőit arról, hogy vonják vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslataikat. 

Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl. Sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése – közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter. A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlament illetékes munkatársait jobb belátásra bírni, hogy vonjanak vissza minden realitást nélkülöző javaslatot – mondta Nagy István.

Ezeket érték el a gazdák érdekében

A magyar politikus szerint az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt. Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót, és hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Nagy István szerint ez a legkisebb gazdálkodók teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

A kicsiknek is jó lesz

Az agrárminiszter elmondta, hogy az új KAP-időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel is. A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-től induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva. Majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadása következik a Tanácsban és az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket. Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően a tervek szerint 2023. január 1-el lép hatályba – írta közleményében az Agrárminisztérium.