Mégis Putyin nevet a végén, az EU már bánja

Európa Oroszországgal szemben lassan négy éve fenntartott gazdasági szankcióinak legnagyobb vesztese az Európai Unió.  Az orosz kiviteli tilalom miatt a tagállamok összesített exportkiesése bőven meghaladja a 150 milliárd dollárt, miközben az orosz agrárium szinte hónapról hónapra újabb csúcsokat döntöget. A helyzet ráadásul nem segített az orosz embargót kiváltó ukrán konfliktus megoldásában.

Sokat bukik az orosz kiviteli tilalom miatt az Unió

Korlátozó intézkedéseket vezetett be az Európai Unió 2014 márciusában Oroszországgal szemben a Krím-félsziget elcsatolása és az Ukrajnával szembeni katonai fellépés miatt. Az EU arra számított, hogy különösen a gazdasági szankciók érintik majd fájdalmasan az oroszokat, ám a fegyver visszafelé sült el. Miközben az orosz gazdaság (és benne az agrárium) látványosan fejlődik, az európai közösséghez tartozó tagországok – ENSZ-szakértők szerint – havonta összesen 3,2 milliárd dollárt (körülbelül 1000 milliárd forintot) veszítenek a kieső piacok miatt. Az orosz embargó eddigi következményeként Oroszország 55 milliárd, az Európai Unió pedig nagyjából 155 milliárd dolláros bevételtől esett el. Anyagunkat az Agrárszektor cikke alapján készítettük.

Megerősítette Moszkvát a Krím miatti orosz kiviteli tilalom - Fotó: Pixabay, Opsa

Fejlesztik és támogatják a hazait az oroszok

Az embargót az orosz gazdasági szereplők egy része óriási lehetőségnek fogta fel. Hatalmas beruházások indultak meg. Ez kiterjedt a mezőgazdaságra is, Oroszország tavaly például ezáltal válhatott (119 millió tonnás rekordterméssel) a világ egyik legnagyobb gabonatermesztőjévé. Exportra is bőven jutott 34 millió tonna mennyiségben. A sertés- és csirkehús esetében az importot sikerült teljes egészében kiváltani a hazai termeléssel. Sőt. a cukoripar is fellendült a kiváló cukorrépatermés miatt. Az üvegházi zöldségtermesztés volumene pedig 2016-ban 30 százalékkal múlta felül az előző évit. A fogyasztóknak természetesen szűkösebb kínálattal kell beérniük, de nem lesz forradalom, ha még néhány évig nem kerül francia sajt a tányérjukra. A zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, valamint hal- és húsfélék beviteli tilalma még legalább 2018. június 23-ig fennmarad az Európai Unió Tanácsának idén nyári döntése értelmében.

Oroszország ügyesen használta fel a szankciókat arra, hogy erősítse önellátását. Emellett hozzájutott azon nagyhatalmak segítségéhez (mindenekelőtt Kína), amelyek nem érintettek az embargóban, viszont kihagyhatatlan üzleti lehetőséget láttak benne. A kelet-ázsiai országban már 2015 nyarán hozzáláttak például egy 100 ezer szarvasmarhát befogadni képes „megafarm” építésébe, amely évi 800 millió liter tej előállítására lesz képes (ez nagyjából a magyarországi termelés felét teszi ki). Arról pedig itt írtunk korábban, hogy Kína 17 millió sertéssel bővítené az állományát.

Dőlnek a rekordok az orosz orosz kiviteli tilalom következtében

A mezőgazdaság felpörgését az is segítette, hogy Oroszország különféle támogatásokkal ösztönzi a gazdákat a termelés bővítésére és a beruházásokra. A nemzetközi trendekkel ellentétben a földárak ott még nem szöktek az egekbe, így adott a lehetőség a terjeszkedésre. A kiváló minőségű, termékeny csernozjom talaj szintén hozzájárul az eredményes termeléshez. Ha pedig továbbra is alacsonyan maradnak az üzemanyag- és műtrágyaárak, akkor az orosz agrárium a közeli jövőben még jövedelmezőbbé válik. A növényvédő szerek forgalma tavaly 16 százalékkal emelkedett, miközben globálisan csupán 2,2 százalékos növekedés volt érzékelhető. Járulékos haszonként az agráriumban érdekelt orosz cégek tőzsdei értéke nem egy esetben a duplájára-triplájára emelkedett a szankciók 2014. márciusi bevezetése óta.

Hogyan hat ez a magyar mezőgazdaságra?

Magyarországon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) álláspontja is hasonló a többi tagállaméhoz: az uniós szankciók károkat okoztak a közösségnek, ráadásul az ukrajnai konfliktus megoldását sem segítették elő. A magyar termelők piacvesztését részben ellensúlyozta, hogy bizonyos ágazatokban – például a víziszárnyasok és baromfik esetében – a délkelet-ázsiai piacokon sikerült erősíteni. Erre nagy szükség is van, hiszen az orosz embargó esetleges feloldása után is nehéz lesz majd visszatérni Oroszországba, amely időközben baromfihúsból már csaknem 100 százalékban, marhahúsból pedig 90 százalékban önellátóvá vált.