Nőtt az elérhető jövedelem a magyar mezőgazdaságban

Az elmúlt évek beruházásainak következtében jelentős modernizációt hajtottak végre az agráriumban. Ez a hatékonyság növekedését és a termelés stabilitását okozta, így hozzájárult a 2020-as kedvező jövedelmezőséghez is – mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak. A rendkívüli körülmények, például a koronavírus járvány hatásai, a tavaszi fagyok, az aszályos időjárás, a sertéspestis és a madárinfluenza ellenére Magyarországon az unióban a negyedik legjobb eredményt elérve 11,6 százalékkal nőtt a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége. 

Az Európai Unió egészében közben átlag másfél százalékkal csökkent a jövedelem – mondta a Világgazdaságnak az agrárminiszter. Nagy István szerint a mezőgazdasági jövedelem növekedése annak köszönhető, hogy a kibocsátás 4,8 százalékos bővülése meghaladta a termelési költség 1,3 százalékos emelkedését, valamint nőttek az agrártámogatások is. Mint mondta, a kibocsátás bővülése meghatározóan a kukorica, a napraforgó, a friss zöldségek, valamint a húsmarha és a tej emelkedő árainak és kedvező termelési eredményeinek a hatása. A búza, a repce és a sertés esetében a termésmennyiség csökkenését éppen ellensúlyozta az árak emelkedése. A baromfiágazatban (elsősorban a víziszárnyas ágazatokban) a termelés csökkenése és az árak stabilitása volt jellemző - közölte a politikus.

A költségek esetében az energia és a műtrágya költségek csökkenése, valamint a gépfenntartási költségek és a szolgáltatások árának drágulása volt a meghatározó.

Modernebb a magyar mezőgazdaság

Nagy István kiemelte, hogy az elmúlt évek beruházásainak következtében jelentős modernizáció volt megfigyelhető az ágazatban, ami a hatékonyság növekedése és a termelés stabilitásának köszönhetően hozzájárult a 2020-as kedvező jövedelmezőséghez is. Ezért egy sokféle kihívásokkal tarkított évben is emelkedni tudtak az ágazat főbb mutatói, ami jelzi a mezőgazdaság válságállóságát - mondta.

A jövedelemadat érdekessége, hogy a tagállamok többségében – bár nagyon eltérő mértékben – nőtt a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem. A legerőteljesebb emelkedés, 30,2 százalék Litvániában volt. Ezt követte 13,2 százalékkal Spanyolország és Horvátország, valamint 11,6 százalékkal Magyarország.

Az Eurostat adataiból kiderül, hogy az EU-szintű csökkenést főként az okozta, hogy a 7 legnagyobb mezőgazdasági termelő közül 5-nél alacsonyabb volt a mezőgazdasági jövedelem. Az átlagot Olaszország 4,9, Hollandia 5,1, Franciaország 7,6, Románia 13,8 százalékos, illetve a rekordmértékű, 14,6 százalékos visszaesést elkönyvelő Németország húzta erősen lefelé. Ez meghatározóan a gabonafélék, az olajos növények, és a burgonya, valamint a sertés, a szarvasmarha, és a baromfi ágazatok csökkenő teljesítményének tudható be. Ez elsősorban a kedvezőtlen időjárási körülményekkel és az állatbetegségekkel volt összefüggésben.

Ezek voltak az Európai Unió mezőgazdasági adatai 2020-ban

Az unió mezőgazdasági iparának teljes termelési értékének több mint felét, 58,6 százalékát Franciaország (75,4 milliárd euró), Németország (56,8 milliárd euró), Olaszország (56,3 milliárd euró) és Spanyolország (52,9 milliárd euró) adta. A tagállamok következő csoportja Hollandia (28,2 milliárd euró), Lengyelország (27,2 milliárd euró) és Románia (16,8 milliárd euró) volt. Az EU mezőgazdasági iparának teljes értékének háromnegyede, 76,2 százaléka 2020-ban ebből a 7 tagállamból származott. Az Európai Unió mezőgazdasági termelésének összértéke 2020-ban becslések szerint 411,8 milliárd euró volt. Ennek körülbelül a fele 52,8 százaléka növényekből származott. A mezőgazdasági ágazat 171,9 milliárd euróval járult hozzá az EU teljes GDP-jéhez 2020-ban.

Így számolták ki az adatokat

A hozzájárulást a – termelői áron számított bruttó hozzáadott érték, amely összehasonlítható a piaci áron számított GDP-vel – mezőgazdasági termelés értéke és a termelési folyamat során felépített különféle inputköltségek közötti különbségét mutatja, korrigálva az adókkal és a terméktámogatásokkal. Fontos, hogy az itt bemutatott jövedelem a mezőgazdaság egészére vonatkozik. Az egyes ágazatok és gazdaságok jövedelemhelyzete különbözik a piaci fejlemények, a méret, a technológia, a szaktudás és az értékesítési csatornák függvényében - írták.