Nitrogénhatékony növényekkel kiváltható a szójaőrlemény a takarmányokban

Az Egyesült Királyság mezőgazdasági ágazatában évente 1,5 millió tonna CO2-egyenérték csökkentésére irányuló lépések vannak folyamatban egy új kutatási program keretében, amelyben 17 ipari és kutatási partner és több mint 200 szántóföldi gazdálkodó vesz részt. A program fő céljai közé tartozik a CO2-egyenérték 54%-os csökkentése, az importált szójaliszt mennyiségének 50%-os csökkentése a takarmányadagokban.

A szójaliszt kiváltására a hazai termesztésű hüvelyesek szolgálnak majd. Termesztésük a jelenlegi 5%-ról 20%-ra (1 millió hektár) növekszik a szántóföldi vetésforgóban az egyesült királyságbeli gazdaságokban.

Ez 233 000 tonnával csökkentené a nitrogéntrágya-felhasználást, ami 0,55 millió tonna CO2-egyenérték-csökkenést eredményezne. Az ezt követő termékek állati takarmányban való felhasználása további 0,7 millió tonna CO2-egyenérték-csökkenést eredményezne. A talaj dúsításán keresztül a következő kultúrákban maradó nitrogén haszna szintén további 0,25 millió tonna CO2-egyenérték-csökkenést eredményezne.

Több mint 1 milliárd font/év költségmegtakarítás

Ezeket a célokat a tudomány és a valós mezőgazdasági üzemek által bizonyítottan megvalósított, a növénytermesztés és az állattenyésztés termelékenységére nézve egyaránt jelentős előnyökkel járó, több mint 1 milliárd font/év költségmegtakarítást is magában foglaló intézkedések irányítják. Közel 6 millió fontot biztosítanak kormányzati támogatással 4 éven keresztül.

A kezdeményezés részeként egy új PulsePEP (Performing Enhancing Platform) közösséget hoznak létre – egy platformot és tudáscsere-központot az olyan gazdálkodók számára, akik arra törekszenek, hogy a legtöbbet hozzák ki a hüvelyes növényekből, és csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat.

A szója

A szója sokoldalú növény, de nem ellentmondásmentes. A szójalisztet sokat használják, és nagyszerű fehérjeforrásként szolgál az állati takarmányokban. A (főként) dél-amerikai szója felhasználása azonban környezetvédelmi okok miatt megkérdőjeleződik, annak ellenére, hogy a szójatermesztés fenntarthatóvá tételére irányuló erőfeszítéseket tesznek. Itt mélyebben meg kell vizsgálni a fenntartható termény létrehozására vonatkozó előírásokat és az alternatívákat.

A projekt részeként számos munkacsomagot vezetnek be

- A James Hutton Intézet Dr. Pietro Iannetta vezetésével olyan munkacsomagot vezet, amely az összes többi programból gyűjti össze az adatokat és a meglátásokat, hogy azok beépülhessenek az Egyesült Királyság első átfogó életciklus-értékelésébe a szántóföldi növénytermesztési rendszerekről. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy összehasonlítsák és szembeállítsák a különböző értékelési eszközöket és agronómiai megközelítéseket, amelyek a gazdaságok szén-dioxid-kibocsátását alátámasztják, és amelyek a vetésforgók földhasználati kockázatértékelését szolgálják.

- Dr. Pete Berry, az ADAS munkatársa azt a hipotézist fogja tesztelni, hogy a hüvelyesek termesztésének növelése jelentősen csökkentheti a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez a korábbi mezőgazdasági üzemek adatait, valamint az új mezőgazdasági kísérletekből és a hüvelyesek terméshozam-növelő hálózatából (YEN) származó információkat használja fel. A projekt részeként a Farm Carbon Toolkit segítségével értékelik a hüvelyes növények nitrogénfelhasználásra, terméshozamra, költségekre, fenntarthatóságra, környezeti hatásokra és vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó bizonyítékokat.

- A PGRO Roger Vickers munkafolyamatának célja a talaj üvegházhatásúgáz-kibocsátásának az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének azonosítása és számszerűsítése, amely a Cranfieldi Egyetem, a Game and Wildlife Conservation Trust és a James Hutton Intézet munkáját fogja össze. Az egyik legfontosabb platform a Cranfieldben található Plant Phenotyping and Soil Health Facility. Ez a hatalmas üvegház lehetővé teszi a teljes növénytermesztési ciklus pontos és precíz mérését nagy, egyedi építésű talajkonténerekben.

Amit még soha nem mértek pontosan

Egyértelmű volt, hogy a hüvelyesek jelentős előnyökkel járnak az Egyesült Királyság mezőgazdasági rendszerei számára, de ezeket még soha nem mérték pontosan.

- A McArthur Agriculture a Scottish Rural College, az Agri, a First Milk és az LC Beef Nutrition cégekkel együttműködve megvizsgálja, hogy az importált szójalisztet hogyan lehet hazai hüvelyesekkel helyettesíteni az állati takarmányokban. A tudományos és kereskedelmi kísérletek során a babok hőkezelését és hántolását, a teljes takarmány optimalizálását és más technikákat is alkalmaznak majd. Ezeket számos állattenyésztési ágazatban fogják alkalmazni annak felmérésére, hogy miként lehet a takarmányokat hazai termesztésű fehérjékre alapozva átalakítani.

- A PGRO által vezetett utolsó munkacsomag a legjobb forgatókönyveket fogja meghatározni a hüvelyes növények optimális környezeti és pénzügyi megtérülésének biztosítására a gazdálkodók számára.

Roger Vickers, a PGRO vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy a hüvelyesek jelentős előnyökkel járnak az Egyesült Királyság mezőgazdasági rendszerei számára, de ezeket még soha nem mérték fel pontosan: „Így értéküket alábecsülték, és nem ismerték fel az éghajlati válság kezelésében rejlő lehetőségeiket.”

Továbbfejleszthető a potenciál

„Közösen változtathatunk ezen. Most már rendelkezünk a tudományos ismeretekkel, az eszközökkel és a know-how-val a brit gazdálkodók körében, nemcsak hogy kihasználjuk ezt a potenciált, hanem tovább is fejleszthetjük.”

A nitrogénhatékony tervek az intelligens éghajlatváltozást elősegítő szántóföldi növénytermesztési rendszerekhez (NCS) a Defra mezőgazdasági innovációs programjának finanszírozásával valósulnak meg.

(Forrás: allaboutfeed.net)