Nitrogén és foszfor kerüljön a starterbe

Az őszi talajmunkálatok idején végzett alaptrágyázás nem elegendő a növények számára, így tavasszal startertrágyázással kell segíteni fejlődésüket. De hová tűnik az ősszel kijuttatott tápanyag és mit kell adni tavasszal a növényeknek, hogy fejlődni tudjanak?

Az őszi talajmunkák alkalmával kijuttatott alaptrágya a szántás során legnagyobb részben a talaj mélyebb rétegeibe kerül. Főleg a foszfor és a kálium hatóanyag. Csapadékos időjárású tél esetén pedig a nitrogén könnyen kimosódhat a talajból. Így az ősszel kikelő növények vagy a tavasszal elvetett és fejlődésnek induló növények gyökeresedési szintjén nincsen elegendő tápanyag. Fejlődésük ilyenkor lassú lehet.

A kelő növények tápanyagfelvétele esetében komoly problémát okozhat a nem ideális hőmérséklet is. Alacsony hőmérséklet esetén a tápanyagfelvétel méginkább nehezítve van a növény számára. Így a maghoz közel juttatott tápanyag gyors segítséget nyújthat a kelésben és a növény korai fejlődési szakaszában.

Egészséges növényekhez elengedhetetlen a startertrágya alkalmazása

Mivel legkönnyebben a nitrogén mosódik ki a talaj felső rétegéből, ezért ennek a hatóanyagnak mindenképpen a startertrágyában a helye. A nitrogén fontos tápanyag, ugyanis ez felel a kezdeti vegetatív fejlődésért. Nitrogénhiányos talajban vontatottan fejlődik a növény, leveleik nem nőnek nagyra, száruk vékony marad.

A foszfort is pótolni kell – mivel az őszi alaptrágyázás során a foszfor a mélyebb talajrétegekbe kerül, a fiatal növények gyökere még nem éri el azt -, főleg, ha hiánytüneteket látunk a kelő növényeken. A foszforhiányos növények levelei sötétebbek egészséges társaikénál, fonákjukon lilás foltok jelennek meg.

A tavaszi startertrágyázással ezt a két tápanyagot pótoljuk elsősorban, de a korszerű technológiáknak hála egymenetben végezhetünk talajfertőtlenítést is ilyenkor.

Mikor, mit és mennyit?

Az okos gazda nem a naptárat figyeli, ha startertrágyázásról van szó, hanem arra figyel, hogy mikor vet, vagy palántáz. Ugyanis a startertrágyázást a vetés vagy palántázás előtt 1-2 nappal érdemes elvégezni. 1:4:0 arányban célszerű kijuttatni a NPK hatóanyagot a talajba és az sem mindegy, hogy mennyi hatóanyag kerül a talajra. A palánták és a frissen kelő növények sem viselik el a túlzott tápanyag bőséget, így négyzetméterenként maximum 2-3 deka műtrágya kerülhet.

Fotó: gepmax.hu

A startertrágyát kijuttathatjuk szilárd és folyékony formában is a területre. Viszont ha figyelembe vesszük azt, hogy a startertrágyát minél közelebb kell juttatni a növény gyökeréhez, egyértelmű, hogy a legcélszerűbb, ha folyékony formában szórjuk a talajra a trágyát.