Nézünk, mint a moziban… Popcornt csemegéznek a malackák

Az elválasztáskor a fiatal malacok gyomor-bélrendszere még nem teljesen érett. Ezért drága az elválasztott malacok takarmánya – nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a takarmány összetevői a lehető legízletesebbek és a leginkább emészthetőek legyenek. A puffasztás – amely lényegében a pattogatott kukorica készítésével azonos eljárás - egy kifinomult módszer, amellyel pontosan ezt lehet elérni.

A malacok elválasztáskor gyökeres takarmányváltásnak vannak kitéve. Az anyatejről, amely folyékony, könnyen felvehető és természetesen fehérjékben és oldható cukorban (laktózban) gazdag, át kell térniük egy szilárd, gabonában gazdag takarmányra, amely teljesen új enzimapparátust igényel az új fehérjék és keményítő lebontásához, hogy a növekedéshez szükséges energiát nyerjék.

Extra támogatásra van szükségük

Ahogy a nyers gabona nem ideális az emberi csecsemők számára, úgy a malacoknak is szükségük van előzselatinizált gabonára, mivel az emésztőrendszerük még fejletlen. A szopós malacok morfológiai alkalmazkodása és emésztési képessége – megfelelő táplálkozás és gondozás mellett – életkoruk növekedésével jelentős változásokon megy keresztül. Az emésztőenzimek növekedése ellenére azonban a szopós malac 3-4 hetes korában (amikor a hagyományos elválasztásra általában sor kerül) csak az érett emésztési kapacitásának kétharmadát éri el. Röviden, extra támogatásra van szükségük ahhoz, hogy emésztőrendszerük érését serkentsék.

 A malacok evésének fenntartása az elválasztás során döntő fontosságú a későbbi növekedésük és súlygyarapodásuk szempontjából. A hirtelen étrendváltás miatt a malacok megtagadhatják a szilárd takarmány fogyasztását, és étvágytalanság alakulhat ki, ami a bélsejtek sorvadásához vezethet. Ezért a malacok gabonafélékben gazdag szilárd takarmánnyal való előkondicionálása fontos lépés ahhoz, hogy megtanuljanak szilárd takarmányt enni az elválasztás után.

A malacok elválasztáskor gyökeres takarmányváltásnak vannak kitéve. Az anyatejről, amely folyékony, könnyen felvehető és természetesen fehérjékben és oldható cukorban (laktózban) gazdag, át kell térniük egy szilárd, gabonában gazdag takarmányra, amely teljesen új enzimapparátust igényel az új fehérjék és keményítő lebontásához, hogy a növekedéshez szükséges energiát nyerjék.

Mit jelent a zselatinizálás?

A takarmánygyártásban a keményítőforrások zselatinizálása egy olyan feldolgozási lépés, amely ebben az összefüggésben segíthet. A zselésítés során a keményítőforrásokat hőnek és víznek teszik ki, hogy a keményítő molekuláit lebontsák, aminek eredményeként a keményítő emészthetősége megnő. Különböző módszerek léteznek. Az egyik költségesebb módszer a puffasztás, azaz a nyomáson történő főzés. Ezt az eljárást széles körben alkalmazzák az emberi táplálék előállítására – elég csak a pattogatott kukoricára gondolni –, de a világon nem sok helyen alkalmazzák ezt a kifinomult technológiát állati takarmányozásra.

Röviden: a nyomásfőzés egy egész gabonából (kukoricából, de búzából, árpából, rizsből stb. is) indul ki, és ebből jó minőségű, emészthető és ízletes alapanyagot állít elő. A tiszta szemek nagy nyomáson (20-25 bar) és túlhevített gőzzel (250-300 °C) kerülnek a puffasztóba. A szemek néhány másodpercig ott maradnak, majd a nyomást hirtelen csökkentik. A szemek ezután az alagútba kerülnek, és ezt követően kipukkadnak. Ennek oka, hogy a keményítőszemcsékben lévő víz elpárolog, aminek következtében a szemcsék azonnal megduzzadnak. Köztudott, hogy 1 mol víz folyékony formában sokkal kevesebb helyet foglal el, mint a gőz. Amikor a gőz elpárolog, lyukakat ás a keményítőszemcsékben, így a kristályos szerkezet teljesen felbomlik, mint a pattogatott kukorica (keményítő zselatinizálódása). Ezután a puffasztott szemek azonnal lehűlnek.

 A malacoknál való igen gyakori felhasználás mellett új és jövőbeli lehetőségek is vannak – a kutatás folytatódik a nyomáson főzés további előnyeivel kapcsolatban, különös tekintettel az erjeszthető rostokra vagy a nyomáson főzött összetevők funkcionális hordozóként való felhasználásának lehetőségére a magas zsírtartalmú anyagok rögzítésére.

Nyomással főzött takarmányok a gyakorlatban

A fenti folyamat a Limagrain Ingredients mindennapos tevékenysége a dél-hollandiai Weertben, ahol egy nyomásfőző berendezésben készítik elő a takarmányozásra szánt gabonaféléket. A holland Schothorst takarmánykutatóval együttműködve a vállalat összehasonlító in vitro vizsgálatokat végzett a szerves anyagok és a keményítő bélsárban való emészthetőségének felmérésére, a búzaszemek négy feldolgozási technológiájának (mikronizálás, gőzpelyhesítés, expanzió és nyomásfőzés) összehasonlítására. A vizsgálat kimutatta, hogy a nyomáson főzött ("Presco") zselatinizált búzának volt a legjobb az emészthetősége.

 Ezen in vitro vizsgálaton kívül 2016-ban egy in vivo vizsgálatot is végeztek 196 malacon. Az eredmények azt mutatták, hogy a malacok a nyomásfőzési módszerrel zselatinizált kukoricát mind a pre-starter, mind a starter takarmányok esetében ízletesebbnek találták. Szignifikánsan több takarmányt ettek a nyomáson főzött zselatinizált kukoricával, mint a piacon kapható másik hőkezelt kukoricával. Így a kísérlet végére több súlyt is felszedtek.

Tudományos bizonyíték

A legújabb tudományos bizonyítékot csak tavaly gyűjtötték össze. 2020-ban a Limagrain és a franciaországi Clermont-Ferrand-i Egyetem együttműködésben végzett vizsgálatában az egyetem in vitro rendszerét (egy úgynevezett TIM-modellt) használták az elválasztott malacok keményítőemésztésének szimulálására. Az árpaszemekkel hatórás emésztés során kapott eredmények azt mutatták, hogy a nyomáson főzött árpa vezet a legmagasabb keményítőemészthetőséghez (70%), ezt követi az extrudált árpa (64%) és a puffasztott árpa (60%).

(Forrás: pigprogress.net)