Hirdetés
Nem tonnákat hozó csodaszer, de 5-10 százalékos terméstöbbletet elérhet a levéltrágyával kezelt állomány
A levélminta fontos segítség a tápanyag-kijuttatásról meghozott döntésben, de csak egy pillanatnyi állapotot mutat meg az adott növény kondíciójáról és beltartalmi mutatóiról. Viszont kifejezetten hasznos a tervezéskor, ha a gazda emellett egy 3-4 évnél nem idősebb talajminta-eredménnyel is rendelkezik. A FitoHorm programja képes a talaj- és a növényminta adatait együtt értékelni, és így a termelők részére jóval pontosabb ajánlást tenni – meséli Gyói Gábor. A FitoHorm területi szaktanácsadója a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán tart majd előadást a két növény okszerű, célzott, lombon keresztüli tápanyag-utánpótlásának fontosságáról.
Milyen terméstöbbletet hozhatnak a lombtrágyák a kukorica és a búza termesztésénél?
Nagyon fontos tisztázni, hogy a lombtrágyák nem csodaszerek. Mi nem tudunk azonosulni azokkal, akik ezt állítják a saját termékeikről. Egy levéltrágya vagy lombtrágya átlagos esetben 4-6 százalék terméstöbbletet, vagy minőségi pluszt eredményezhet a gazdálkodók számára. Tehát egy hektáronkénti 5-6 tonnás hozamú búza esetében nem tonnákról, hanem mázsákról van szó.

A nemesítőházak szerint a genetikai potenciál fejlődésével évente 1 százalék javulás érhető el, ami valóban így is van, a kukorica és a búza terméseredmények igazolják ezt a növekedést. Ha pedig a gazda technológiai hibákat követ el, nem helyes, vagy nem okszerű tápanyagutánpótlást végez, akkor csökken a potenciál. A mi feladatunk, hogy kihozzuk a magból azt, ami benne van. Ezért törekszünk arra, hogy jó időben, a megfelelő fenológiai fázisban adjuk a növénynek a mezo- és a mikroelemeket. Fontos, hogy ezek hasznosulása a levélen keresztül jóval magasabb, mint a makroelemeké. A levélen keresztül 90 százalék feletti hatékonysággal szolgálható ki a növény mikro- és mezoelem-szükséglete. Ha pedig ezeket jól időzítjük, a fent említett 4-6 százalékos terméstöbblet akár 10 százalékig is elmehet.
Hirdetés
Mit gondolnak tévesen a lombtrágyázással kapcsolatban a termelők?
A legtöbbször kétféle hibát követnek el a gazdák, mikor a lombtrágyázásra gondolnak. Az egyik típus még mindig ott tart, hogy nem lát különbséget a lombtrágyával kezelt és a kezeletlen állomány között. Ez érthető, mert 4-6, de akár 10 százalékos eltérést még akkor is rettentő nehéz észrevenni, ha a termelő az egész hetét a tábla mellett tölti a növényeket megfigyelve. Viszont a hiánybetegségek nagy része látens, lappangó módon keletkezik, és már csak a termés mérésénél jelentkezik az elvártnál rosszabb eredmény.
Mit tehetnek a szaktanácsadók, hogy ez a helyzet javuljon?
A növényvédelmi és tápanyagutánpótlással foglalkozó szakembereknek fel kell zárkózniuk a gépészek mellé, akik már nagyon ügyesen használják a precíziós gazdálkodás vívmányait a gyakorlatban. Ezt kell elérni a növényegészségügyben és a tápanyagutánpótlás területén is. A lényeg, hogy azt, akkor, úgy és olyan mennyiségben kell kijuttatni, amit, amikor és ahogy arra a növénynek szüksége van. Erről részletesebben is beszélek majd az előadásomban a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán Kaposváron és Debrecenben is.
Jöjjön el a IV. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra, Kaposvárra 2019. december 12-én vagy Debrecenbe 2020. január 16-án, ahol az agrárszakma kiváló eladói számolnak be a kukorica és a búza termesztéstechnológiai újdonságairól, és adnak tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez. További információ és regisztráció a rendezvényre a konferencia hivatalos oldalán: https://www.magro.hu/konferencia/
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés
Belépés
Kérjük, adja meg adatait!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!