Nem jár a távolléti díj a súlyosan beteg dolgozóknak, ha egészségileg alkalmatlanok a munkavégzésre

Az előző év elején, 2023.01.01. napjával a munka törvénykönyve (Mt.) távolléti díjra vonatkozó szabályait a jogalkotó megváltoztatta, és kizárta ebből a körből a munkaköre ellátására egészségileg alkalmatlan munkavállalót. Ennek következtében jelenleg az érintettek sem állásidőre járó juttatásra, sem pedig távolléti díjra nem jogosultak, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség sem terheli. Így – felmondás hiányában, melyre a munkáltatónak kötelezettsége nem áll fenn – maguk után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.

Az Adózóna írt cikket a témában, ezt szemléztük.

Kérdéses a munkaviszony fennállásának célja

A hazai munkajogban távolléti díj abban az esetben jár, amikor a munkavállaló számára bért kell fizetni anélkül, hogy a munkavállaló munkát végezne. Ilyen esetek egyebek mellett a szabadság időtartama, illetve olyan munkavégzés alóli mentességek, melyekre díjfizetési kötelezettség áll fenn (kötelező orvosi vizsgálat, szoptatási munkaidő-kedvezmény stb.).

Mint arról a portál az április 24-én közölt cikkében részletesen beszámolt, 2023. január 1. napjával bekerült a munka törvénykönyvébe (Mt.) egy rendelkezés, mely szerint a munkavállalót, amennyiben munkaköre ellátására egészségileg alkalmatlan, távolléti díj nem illeti meg. Mi „jár” ugyanakkor az egészségileg alkalmatlan munkavállaló számára? 

Az alapbér feltétele és a jogosultságok

A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Ennek viszont az a feltétele, hogy a munkavállaló foglalkoztatható legyen. Az alkalmatlan munkavállaló ugyanakkor nem foglalkoztatható, így számára állásidőre járó juttatás sem jár. Távolléti díj pedig azért nem jár neki, mert azt az Mt. január 1. napjától kizárja.

Juttatásra tehát a munkavállaló nem jogosult. Sőt, a társadalombiztosítással összefüggésben a fizetési kötelezettség őt terheli. A helyzet rendezetlenségét az is okozza, hogy a munkáltatót munkaviszony-megszüntetési kötelezettség sem terheli, így a munkaviszony – a munkavállaló felmondása hiányában – korlátlan ideig fennállhat úgy, hogy az az eredeti rendeltetését nem tölti be. Munkavállalói felmondás esetén viszont a munkavállaló számára nem jár végkielégítés, egyéb kedvezményektől is elesik (például felmondási idő) - írták.