Nem fűlik a foguk a kertészeti munkához

Mint ismeretes, újra kinyithattak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan újraindulhat. Ez az ágazati szereplők véleménye szerint a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít. A fokozatos nyitásoknak köszönhetően várhatóan majd visszaáll a járvány előtti piaci helyzet, csak kérdés, hogy ez milyen gyorsan vagy lassan következik be.

Több zöldségtermelő is azt tapasztalta, hogy a tavalyi étterembezárások, majd az igen korlátozott működési lehetőségek mellett az éttermek alapanyag-igényében óriási visszaesés történt. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a zöldségek forgalma, az áruházláncokba beszállító termelők megnövekedett igényekről számoltak be.

Otthon ettek az emberek

Eszerint nem ettek kevesebbet az emberek, csak azt a mennyiséget amit korábban éttermekben fogyasztottak, vagy szállodák svédasztaláról, azt most otthon ették meg.

„A HORECA újraindulása nem a kertészeti szektornak fog gondot okozni, hiszen az ágazat a megváltozott körülményekhez igyekezett alkalmazkodni és megoldásokat találni. A kérdés inkább az, hogy a HORECA szektornak nem lesznek-e gondjai az újrainduláskor – mondta a magyarmezogazdasag.hu-nak nyilatkozva Hunyadi István, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A kertészet a helyzet miatt új tervezések alapján dolgozik, mely tervekben most nem biztos, hogy szerepel a HORECA. Új értékesítési csatornák is kialakultak az elmúlt egy év során, amelyeket nem biztos, hogy el akarnak majd engedni a termelők. A HORECA újraindulása annyira bizonytalan, hogy valószínűleg nem számolt vele igazán senki, így egy hirtelen igény megjelenése esetén nem az ellátó, hanem az igénylő lehet bajban – említette a szakember.

Újra kevesebb lesz a dolgozó a kertészetekben

Proksa Sándor zöldhagymatermesztéssel és leveszöldségcsomagok kiszerelésével foglalkozik már 30 éve. Ő úgy tapasztalja, hogy a járványhelyzet alatt a bezárt szektorok munkavállalói megjelentek a mezőgazdasági munkaerőpiacon, ami enyhítette az itt tapasztalható korábbi munkaerőhiányt.

Ám amint újra kinyitnak az éttermek és szállodák, és azok forgalma felfut, várhatóan a munkaerő egy része újra elhagyja majd a mezőgazdasági cégeket, és visszamegy a vendéglátásba, szolgáltatóiparba, ahol kellemesebbek a munkakörülmények, és borravaló is növeli az alapfizetést.

Egy kistelepülésen üvegházi uborka termesztésével foglalkozó kertész korábban azt nyilatkozta a Kertészet és Szőlészet hetilapnak: fejlesztene, bővítene, erre pályázati lehetőségek is adottak, de annyira nem stabil a munkaerőhelyzet a környéken, hogy nem éri meg kockáztatni. Jelenleg, ha nincs dolgozója, akkor a család nehezen, de képes ellátni a kertészetben a tennivalókat, ám ha bővítenének, és újra olyan helyzet állna elő, hogy nincs munkaerő, akkor nem bírnának a megnövekedett feladatmennyiséggel.

Már nem jönnek a diákok…

Egy Pest megyei dísznövénykertész sem látja túl optimistán a helyzetet: pár éve még kertészeti szakmunkásképzők és szakközépiskolák diákjai jártak néhány napra a kertészetbe tanulmányi kirándulások formájában, ám 5-6 éve már egyáltalán nem jönnek.

De, amikor jöttek, akkor is az volt a tapasztalat, hogy a 30 fős osztályból 3-4 fiatalon látszott, hogy érdekli a téma, és azért jár erre a szakra, mert ezzel kezdeni is akar majd valamit. Na, ők sem jelentek meg soha a munkaerőpiacon, mert végzésük után elmentek pár évre külföldre dolgozni, utána pedig saját kertészeti termelő vagy szolgáltató vállalkozást építettek föl – említette a kertészet vezetője.

Sokan nem kedvelik a mezőgazdasági munkát

A mezőgazdaság munkaerő-ellátottsági helyzete nem kedvező, ami több mindenből adódik. Ez a fajta munka jellegénél fogva sokak számára nem túl kellemes: kint kell lenni, tehát a munkahelyi komfort jellemzően időjárásfüggő. A munka idény jellegű, főleg a növénytermesztés, kertészet területén. Van, amikor alig van munka, csúcsidőszakban viszont rengeteg túlórára van szükség.

A fizetés sem kiemelkedő, egyrészt mert az itt termelt termékek árai nem nagyon bírnák el a megemelt munkaerőköltséget, másrészt míg a vendéglátásban és a szolgáltató iparban a borravaló jelentős bérkiegészítő hatással bír, erre a mezőgazdaságban nem nagyon van példa.

Szerepet játszik a munkaerő eltűnésében, hogy egyes területeken megjelent a gyártóipar, és elszívta az embereket. Sokkal kényelmesebb fix havi bérért robotolni egy gyártószalag mellett, biztosabb és kiszámíthatóbb létet is jelent, ami vonzó az emberek számára. Azokban a régiókban, ahol különféle ipari cégek gyártóüzemei létesültek, rendszeresen hallani azt a termelői panaszt, hogy: amióta itt van az XY gyár, nincs emberem – sorolta az okokat a FruitVeb ügyvezető igazgatója.