Nem is forog minden napraforgó, vannak renitensek

A napraforgóval foglalkozóknak nem újdonság – de szerintünk senkinek sem – hogy a növény tányérja követi a nap járását. Azonban mint kiderült, nem minden egyed teszi ezt.

A napraforgók tányérjai folyamatosan mozgásban vannak a fejlődésük egy fázisáig, ugyanis megfigyelések szerint csak a fiatal napraforgók fordulnak a nap felé. A kifejlett növények –ezzel ellentétben - kelet felé fordulnak és úgy is maradnak, amíg nem jön a kombájn és vágja le őket.

Furcsa növény a napraforgó, növekedését ugyanis szakaszosság jellemzi. Nappal a növény egyik oldala, míg éjszaka a másik oldala növekszik. Ebből adódik a sokak számára oly csodálatos nap felé forgás jelensége.

Csak a fiatal napraforgó forog a Nap felé, a virágzó növények már 'leállnak' a forgással

Nappal a szár keletre eső része nyúlik, éjszaka pedig a nyugati oldal. Így a napraforgó keletről nyugat felé fordulva követi a nap járását, éjszaka pedig visszatér a kiinduló pozícióba. Nem céltalan ez a forgás: kiderült, a napraforgó azért végzi ezt a mozgást, mivel így képes magasabbra növekedni. Ezt úgy vették észre, hogy több napraforgót lekötöztek úgy, hogy ne tudjanak forogni. Az így lefogott növények lassabban növekedtek és a végső magasságuk sem érte el a megszokottat.

Sőt, a fejlett napraforgók sem véletlenül fordulnak kelet felé és nem mozdulnak többé. Így ugyanis jóval több porzó rovar látogatja meg a virágokat, mint a kontrollcsoportként használt, némi erőszakkal nyugat felé fordított virágokat. Ennek az lehet az oka, hogy a kelet felé fordított virágok gyorsabban felmelegszenek, mint a nyugatra nézők, a méhek pedig sokkal jobban kedvelik a melegebb felületű virágokat.