Nem elérhető a táplálék, egyre közelebb jönnek a lappföldi rénszarvasok

A klímaváltozás miatt a lappföldi rénszarvascsordák egyre gyakrabban vonulnak délre, hogy hozzáférhető élelmet találjanak. A globális és az Északi-sarkvidéket különösképpen sújtó felmelegedés következményeként egyre gyakrabban fordul elő, hogy megolvad a leesett hó vagy eső esik rá, amely az idő lehűlésével jéggé fagy. A rénszarvasok a hó alatt könnyen megtalálják az élelmet, köztük a zuzmót, ám a jeges felszínen már nem tudnak áthatolni, ezért egyre gyakrabban tesznek meg hosszú utakat délre, ahol még laza havat találnak.

A BBC-nek Jouko Kumpula, a finn Természeti Erőforrások Intézetének tudósa  mondta el, hogy a tenyésztők szerint a hó alatti növényzetet elérhetetlenné tévő jégréteg miatt a rénszarvasok akár 100 kilométert is megtesznek, hogy élelmet találjanak. Emiatt a rénszarvas-pásztorkodásból élő őslakos lappok, más néven “számik” is nehezen találják meg a vándorló csordáikat. Tomas Seva svéd rénszarvaspásztor a BBC-nek elmondta, hogy tőle és egy szomszédos faluból az elmúlt napokban mintegy 8 ezer állat hagyta el a szokásos tartózkodási helyét, és vándorolt délebbre. A pásztorok gépkocsi helyett kénytelenek helikopterekkel felkutatni a messzire elkóborolt csordáikat, ami merőben szokatlan és persze költséges is - számolt be róla.

Egyre több a szélsőségesen meleg időszak télen is

A tudósok szerint az Arktisz legalább kétszer olyan gyorsan melegszik a klímaváltozás miatt, mint a világ többi része. Korábban 30 évente egyszer fordult elő az ideihez hasonló tél, ám az utóbbi időben egyre gyakoribb - közölte Anna-Karin Svensson, egy rénszarvastenyésztőket tömörítő egyesület szóvivője a témáról.