Hirdetés
Ne felejtsünk el fejtrágyázni
A fejtrágyázás az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít magának a szántóföldi növénytermesztésben. Minden növénynek megvan a maga speciális igénye, a kukorica sincs ezzel másképp. Esetében a nitrogénre és annak több részletben történő kijuttatására kell odafigyelni.
A kukoricáról alapvető információ, amit minden gazdának tudni kell, hogy rendkívül nitrogénigényes növény. Ezért a vetéstől az aratásig 100-120 kg nitrogén hatóanyagot kell részére kijuttatni hektáronként abban az esetben, ha 8-10 tonnás termést szeretnénk elérni.
Csak megfelelő mennyiségű tápanyag kijuttatásával tehetünk szert kiemelkedő termésreAz okos gazdák viszont rájöttek, hogy – mint sok más növény esetében is – érdemes a nitrogént több részletben kijuttatni a termőföldre. Ezzel a következő pozitívumokat érhetjük el:
Hirdetés
- jobban hasznosul a kijuttatott nitrogén hatóanyag,
- kevesebb hatóanyag megy kárba esetleges kimosódás esetén,
- ha egyéb munkálatokkal – például kultivátorozással – egymenetben juttatjuk ki a területre a hatóanyagot, kisebb lesz a munkaköltség is.
A granulátum típusú hatóanyag azonban csak egy bizonyos ideig juttatható ki a területre, egy idő után át kell állni a folyékony műtrágyákra. Ezek azonban összetételüknél fogva sok esetben komoly odafigyelést igényelnek. Célszerű hát olyan műtrágyát választani, amely nem tartalmaz olyan hatóanyagot, amely növeli a perzselés veszélyét.
A folyékony halmazállapotú műtrágyák további előnye, hogy növényvédelmi kezelésekkel kombinálható, így például rovarölős permetszerekkel egyszerre kijuttatható.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés