Nagyjából a kukoricatermés fele sült ki a Homokhátságon

Hiába érkezett augusztus 20-a előtt néhol 30–40 milliméteres csapadék, ez általában már nem sokat segített a szárazságban szenvedő kukoricán. A nedvességet kevésbé tartó talajokba vetett növényről pedig már augusztusban lemondtak a termesztők, mert megsült a forróságban. A nagykőrösi gazdakör érdekeltségi területén átlagosan hektáronként 5 tonna hozamot becsülnek. Ez a szám azokra a táblákra vonatkozik, ahol az esőzések még zöld növényeket találtak, ami a kukorica vetésterület körülbelül 60–70 százaléka.

A szárazságtűrőbb napraforgó viszonylag kevés kárral vészelte át a száraz időszakot, belőle átlagosan három tonna termésre számítanak a gazdák - írta meg a Baon. Az értékesítési árak továbbra is olyan alacsony szinten állnak, hogy a ráfordításokat alig, vagy egyáltalán nem fedezik.

Felvásárlási árak és fejlesztési ígéretek

A jelenlegi felvásárlási árak nem sokban térnek el a 25 évvel ezelőtti szinttől. Azóta pedig többszörösére emelkedtek a termesztési költségek. Például homokhátsági viszonylatban hektáronként termett 2–5 tonna étkezési rozs biztosan veszteséges. Jelenleg tonnánként 45 ezer forintot adnak érte. A legmagasabb hozammal sem lehet rajta nyereség, hiszen termesztésének még ésszerűen legalacsonyabbra szorított költsége is 250 ezer forint körül mozog hektáronként – összesítette a helyzetet és a várakozásokat Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

Széles nyilvánosságot kapott a dunai, fekete-tengeri kikötőkben a gabonaféléket befogadó kapacitás és kiszállítás bővítése. Ugyancsak erre a célra a moldáviai vasútvonal fejlesztése. Az iménti példák és több más élelmiszergazdasági esemény arra utal, hogy Európa piacait talán hosszabb ideig uralni fogják a viszonylag olcsó kelet-európai, közelebbről az ukrajnai mezőgazdasági termények – értékelte a helyzetet az alelnök. Hozzátette, hogy a hozzánk képest jóval olcsóbban előállított tömegterményekkel nem lesz képes versenyezni a magyar mezőgazdaság.

Változtatás kell

Ezért úgy gondolom, mihamarabb szükséges átalakítani nálunk a terményszerkezetet és bővíteni a feldolgozóképességet. Például a rozzsal a jelenlegi felvásárlási áron nem megyünk semmire. Azonban egyebek közt a minőségi étkezési rozsliszttel sikeres is lehet az agrárium piaca. Szemléltethetünk más lehetőségeket is, a lényeg az, hogy váltani kell a feldolgozás nélküli tömegtermelésről olyan élelmiszerek előállítására, amiket mások nem gyártanak vagy a kereslethez képest még kevés áll belőlük rendelkezésre – mondta el Pesti Gábor.