Nagy szerelem, de nem túl jövedelmező a bodzabiznisz

Sokan foglalkoznak bodzavirág szedéssel és értékesítéssel, azt gondolná az ember, hogy akkor ez biztosan jó üzlet. Sajnos ez egyáltalán nem így van. A bodzavirág kilóját 130-150 forintos kilónkénti áron veszik át, amiből valljuk be, nem lehet meggazdagodni. Nyemcsok László újságíró tapasztalatait olvashatják a következő sorokban.

Nem lehet ez ördöngős tevékenység, ha sokan csinálják, és állítólag jó kis jövedelemkiegészítést érnek el belőle - morfondírozok, miközben egy bőven termő területre tartunk. Az hétpecsétes titok, hova, nem kellene, hogy a konkurencia az újságból tudja meg az előzetesen felderített helyet. Társam a békéscsabai Such Pál, aki a májusi, június eleji bodzaszezonban gyerekkora óta gyűjti a virágot.

Megérkezésünk után kipakolunk a bodzarengetegben, az viszont már első ránézésre látszik, hogy Murphy-törvény szerint a legnagyobb, a legszebb tölcsérek a bokor tetején, elérhetetlen magasságban vannak.

- Ezért hoztuk a célszerszámokat, vagyis a kampókat - magyarázza Pali, aki vödrökkel és zsákokkal is készült. A bodzára és a vödörre pillantva, a 80—120 forintos kilónkénti átvételi árat bekalkulálva elégedetten állapítom meg: ez jó üzlet lesz.

Persze, csak ha az a fránya szár eltörik. Pali egymás után szedi le a tölcséreket, én tekerem, húzom a szárat, de nem engedi el a virágot.

- Késsel vagy ollóval célravezetőbb lenne - vetem oda a kollégának, aki mosolyogva mondja: az nem haladós. - Ha jól és jó helyen fogod, könnyen elpattan a szár - magyarázza. Bennem majdnem a húr pattan el, de nem adom fel. Megvan az első virág, azt hittem, jobb súlyban van. Hogy ebből miként lesz legalább egy kiló?

Pali felvilágosít: azt a tölcsért át sem veszik, amit végre levarázsoltam a bokorról. Túl hosszú ugyanis a szára, meghaladja a maximum két centit. Előírás az is, hogy csak kinyílt, száraz virág lehet a zsákban, levél nélkül.

Csak a száraz, kinyílt virágokat lehet értékesíteni

Legszívesebben küldenék egy levelet anyukámnak: mama, gyere értem, nem ilyen lovat, jobban mondva bodzát akartam. Azért lejön a második, a harmadik virág is a szárról, halad ez, szerintem már van két forintom, és alig telt el negyedóra.  Azon elmélkedem, ha jönne egy nyári zápor, az engem felfrissítene, a bodzavirág súlyát pedig növelné. Társam lehűti a kedélyemet: Vizesen nem szabad szedni a bodzát, megbarnul, „berozsdásodik” a zsákban, az átvevők pedig azonnal kiszúrják

Azzal vigasztalom magam, hogy legalább jó levegőn vagyok. Maradjunk annyiban, hogy erdőszélen, árokparton. Itt terem leginkább a bodza. Ahol egyszer elhullajtja a magját, kinő, idővel jó magas lesz, hogy véletlenül se érjem el a tetejét.

- Ha nagyon jó a terület, gyakorlott a gyűjtő, bő egy óra alatt megszedhet tíz kilót - magyarázza Pali. - Persze, kell hozzá állóképesség is a rutin mellett. Ha jön az eső, le kell állni, sokszor órákat kell várni vagy abba kell hagyni arra a napra az egészet.

Ebből biztos nem veszel sarki házat

Szerintem két téglát sem. Bár a kampóval néhány különösen nagy tölcsért lehúzok, begyűjtök. Ha az egész gallyat letörném, könnyebb lenne nyakfájdalom nélkül leszedni a virágokat. Pali rám szól: az barbár munka, sajnos, előfordul, hogy néhányan letarolnak területeket, és nem gondolnak a következő évre vagy az augusztusi szezonra, amikor a bodzabogyót lehet gyűjteni.

- Jössz akkor is? - kérdezi, de egyelőre kitérő választ adok, még ezt is fel kell dolgoznom. Végül is szedtem annyit, amiből az üzemanyag fele kijön, távol lehettem a város zajától, megtudtam, hogy a friss bodzavirágból szörpöt, a szárítottból teát, a bogyóból pálinkát és lekvárt készítenek.

Forrás: sokszinuvidek.hu