Nagy Márton: 3,5 százalékos hiányt és 1,5 százalékos növekedést tervez jövőre

Hatalmas terhet jelentenek az energiaárak Magyarország költségvetésre, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja. A költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján Budapesten.

A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után - mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján Budapesten Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Energiafogyasztás, számla és mérleg

A miniszter szerint az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek. Idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. "Ez egy tragédia" - fogalmazott. Nem "valamiféle egyensúlytalanságról" van szó, ez egy finanszírozási kérdés - mondta. Magyarországot stabil gazdasággal érte a jelenlegi válság, nem volt túlköltekezés vagy túlfogyasztás és hatékonytalan beruházások sem, hanem a cserearányok romlottak az energiaköltségek miatt - tette hozzá.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról "lefordul", erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egy számjegyű lesz az áremelkedés mértéke. Éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre - közölte.

A jövőbe nézve és tervezve

A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt is elmondta, hogy a gáz és az áram ára Európában 5-6-szorosa az amerikainak. Ez a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette, hogy a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve "egy régióra, Európára asszociálunk".

A politikus figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti. Megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást. Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással, át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.

A kormány azon dolgozik, hogy a családok mellett a vállalatoknak is védvonalakat állítson fel, utóbbiak részére 2000 milliárd forintos csomagot dolgoztak ki. A cégeknek segítenek például a Széchenyi program lehetőségei, az energiaintenzív ágazatok támogatása, a gyármentő program, a kamatstop, az Exim és az MFB konstrukciói - összegezte Nagy Márton a budapesti konferencián.