Nagy forgalmú gépgyártók, dróntörvény, nanocsempék, precíziós öntözés - itt a mezőgazdasági gépek júliusi hírösszefoglalója

Több hírünket olvashatta júniusban a mezőgazdasági gépek és a technológia kategóriában. Szó volt a dróntörvény bevezetéséről, Európa legnagyobb forgalmú mezőgazdasági gépgyártóiról, zöld hibrid flottáról, a lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempékről, a precíziós öntözésről, a téliszalámi gyártásáról és a kávézacc segítségével készülő salátákról is. Összefoglaltuk, milyen cikkek jelentek meg a mezőgépekkel és az agrártechnológiával kapcsolatban az elmúlt hónapban a híreink között. Tartson velünk, és olvassa el, miről szól az agrártechnológia és a mezőgazdasági gépek júliusi hírösszefoglalója!

Milliárdok a gépekre: ezek Európa legnagyobb forgalmú mezőgazdasági gépgyártói – képek

Optimisták a piaci várakozások a gépeladásokkal kapcsolatban 2019-re. Az agrárszektorban annak ellenére megvan a befektetési hajlandóság, hogy a 2018-as szárazság Közép-Európában nem érintette jól a termelőket. Ez pedig a gépeket készítő gyárak forgalmára is jó hatással van. A francia Terre-net agrárportál összegyűjtötte Európa legnagyobb forgalmú mezőgazdasági gépgyártói listáját. A 9 vállalat a múlt évben összesen 4,7 milliárd eurós forgalmat könyvelhetett el.

Repülő robotok helyettesítenék az agrármunkaerőt: jövőre léphet hatályba a dróntörvény

Őszre készülhet el a dróntörvény, előtte viszont még rendezni kell a használatukkal kapcsolatos jogi környezetet. Fontos lenne, hogy mielőbb megszülessen a döntés, ezzel ugyanis új szakaszba léphetne a magyar agrárium. Viszont ha megtörténik a törvényi rendrakás, akkor sem örülhet minden termelő, hiszen a repülő eszközöket csak akkreditált pilóták vezérelhetik majd. A kis repülő gépek legnagyobb előnye, hogy olyan helyekre is bejutnak, ahová a nagy gépek nem, így pontosabban lehet velük permetezni, ráadásul a környezetet is jobban kímélik.

Hatalmas, teljesen zöld hibrid-flottára vált a hazai agrárintegrátor cég

Az egyik legnagyobb hazai agrárintegrátor vállalat 2019. január 1-től már csak a szigorú szabályrendszernek megfelelő, EURO 5 környezetvédelmi besorolású motorral rendelkező gépeket helyezi forgalomba. A cég célkitűzése a saját járműflotta üzemeltetésében a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ezért A KITE Zrt. 3 éven belül, azaz 2022-ig hibrid elektromos autókra állítja át a személyautó parkját. A dízelmotorral szerelt személygépjármű-flotta folyamatos lecserélése hibrid járművekre a Toyotával együttműködésben történik.

A mezőgazdaságban is érdemes figyelni a magyar mikroszenzoros felfedezésre

Egy magyar kutatás szerint a lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye alapján az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A felfedezés lényege, hogy a lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására.

Hiába esik, mert megnyúlik a szezon és idén is öntözni kell

Egyre nagyobb a számítástechnika szerepe a szántóföldi öntözésnél is. Ma már a kis és közepes méretű gazdaságok vezetői is tudni akarják, mikor, mennyi vizet használnak fel a növénykultúrák öntözésére. A BAUER Hungária Kft. ügyvezetője, Tóth Éva beszélt nekünk arról, hogy milyen rendszert érdemes választania a gazdáknak, az idei sok csapadék ellenére kell-e még öntözni, és mekkora szerepe van a precíziós megoldásoknak a vízkijuttatásnál.

Még több magyar téliszalámi mehet külföldre: jövőre kezdődhet el a szegedi gyár új üzemének építése

Jövőre kezdődhet el a Pick új gyártóüzemének építése Szegeden, a beruházással 30 százalékkal növelik a nemespenészes szárazáruk, köztük a magyar téliszalámi értékesíthető mennyiségét. Ezt Sutka László megbízott vezérigazgató jelentette be a csongrádi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón. A jelenleg tervezés alatt álló új készítményüzemet az M43-as autópálya 5-ös út találkozásánál lévő 100 hektáros fejlesztési területen építik meg.

Napi 500 kiló saláta lesz a kávézaccból

Szingapúrban a kávékapszulák több, mint 70 százaléka végzi a szemétben. A Nespresso vállalat hamar rájött, hogy a kapszulás kávéja fenntarthatatlan, rengeteg szemetet termel, és az egyre környezettudatosabb vásárlók emiatt nem ezt a márkát fogják választani. Ezért a kapszulát az újrahasznosítás segítségével népszerűsítik és azzal az ötlettel álltak elő, hogy organikus, vertikális gazdaságban használják fel a kávézaccot. Az eredmény pedig napi 500 kiló biosaláta lett.