Nagy baj kapujában: alig bírják elnyelni a növények a keletkező szén-dioxidot

A vártnál is gyorsabban közelít a klímakatasztrófa. Ennek oka, hogy a növények egy idő után nem lesznek képesek már olyan mértékben átalakítani az emberi tevékenység hatására kibocsátott szén-dioxidot, mint korábban – derült ki egy tanulmányból, amelyet a Columbia Egyetem kutatói készítettek.

A Qubit anyagát szemléztük. A növények veszítenek a CO₂-elnyelő képességükből, ez pedig felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó gondokat. A hatások pedig felerősítik egymást, mert éppen a CO₂ feldúsulásának hatására lesz több azokból a szélsőséges időjárási jelenségekből, amelyek csökkentik a növények CO₂megkötő potenciálját.

Az új tanulmány azért jelentős, mert ez az első kutatás, amely számszerűsíti is az extrém időjárási események hatásait a szárazföldi növények szén-dioxid-elnyelő képességére a 21. században. Ezzel megmutatja azt, hogy az átlagosnál csapadékosabb évek nem kompenzálják az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények (például erdő- és bozóttüzek, aszályok miatt) jóval kevesebb üvegházhatású gázt képesek elnyelni.

Több szén a földön, kevesebb szén-dioxid a légkörben

Az emberiség évente közel 40 milliárd tonna szén-dioxiddal terheli a légkört, de ennek a felét a szárazföldek és az óceánok növényei nyelik el. Hogy milyen negatív következményei lehetnek annak, ahogy az élővilág küzd a CO₂-túltermeléssel, a Nagy-korallzátony gyorsuló pusztulása vagy az óceánok elsavasodása mutatja meg.

Túl sok a szén-dioxid

Bár a szén-dioxid szükséges a növények növekedéséhez, van egy határa annak, hogy a gázból mennyit képesek megkötni. A tanulmány vezető szerzői – Pierre Gentine, a Columbia Egyetem környezetmérnöke és doktorandusz tanítványa, Julia Green – szerint a szélsőséges időjárási események, mint például a szárazságok, vagy az áradások gyakoribb előfordulása miatt a növényvilág veszít a CO₂-megkötő képességéből. A növények üvegházgáz-semlegesítő tulajdonságát ugyanis nagyban meghatározza a talaj vízellátottsága, ezért van jelentősége annak, hogy a talaj éppen száraz, vagy nedves.

Gentine szerint a tanulmány rámutat arra, hogy több forrást és figyelmet kellene szentelni a növények vízstresszre adott válaszreakcióiról szóló kutatásoknak, mert ezáltal a megállapításokat könnyebben integrálhatnák a különféle klímamodellekbe, így pontosítva a klímaváltozással kapcsolatos egyre borúsabb előrejelzéseket.

Amint a szárazföld eléri szén-dioxid-megkötő képességének maximumát, a globális felmelegedés felgyorsulhat, ebből Gentile is arra következtetett, amire az ENSZ, a WWF, David Attenborough, a WHO és legutóbb a grönlandi jég olvadását vizsgáló tudósok is figyelmeztettek: már nincs visszaút, „mindannyiunknak most kell cselekedni, hogy elkerüljük a klímaváltozás komolyabb következményeit” - írja a cikk.

Hogyan alakul a hazai erdőgazdálkodás a klímaváltozás hatására?

Magyarországon a klímaváltozás miatt olyan idegen, invazív állat- és növényfajok jelentek meg, mint a harlekinkatica, az ázsiai poloska vagy az ecetfa, a turkesztáni szil vagy a vadszőlő. De hogyan hatnak ezek az állatok és növények a hazai erdőgazdálkodás folyamataira? Itt olvashat többet erről.