Nagy a tét a magyar állattenyésztők számára: támogatásokkal tartanák életben az ágazatot

A 2022-es év történelmi súlyosságú aszálya, a takarmányhiány, az inputköltségek növekedése, az állatbetegségek az állattenyésztési ágazat helyzetét is megnehezítették. Az ágazat csökkenő kibocsátását az állami segítségek – például a likviditást segítő intézkedések - igyekeztek enyhíteni – mondta Feldman Zsolt a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldöttközgyűlésén. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Pest vármegyei Gödöllőn tartott rendezvényen beszélt a részletekről.

A politikus a kormányzati segítségek közül kiemelte a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett telephelyfejlesztést célzó felhívásokat, amelyek az ágazat számára korábban soha rendelkezésre nem álló mértékű lehetőséget kínáltak hatékonyságukat, illetve a versenyképességüket segítő fejlesztéseikhez. Mint fogalmazott, az állattartók részére az elmúlt két évben állattartó telepek korszerűsítésére összesen több mint 400 milliárd forintról született támogatói döntés. Az Agrárminisztérium beszámolóját szemléztük.

Gyepek, takarmányok és legeltetés

A gyepgazdálkodást és/vagy takarmánytermelést is folytató gazdaságok számára a 2024 végéig tartó, megnövelt keretösszegű agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás emelt szintű támogatása az idei esztendő tavaszán történt kifizetéseknek köszönhetően komoly segítséget nyújtottak a likviditás megőrzésében - fogalmazott. A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésében közreműködők számára pedig a költségek növekedését követve a korábbi kiíráshoz képest átlagosan körülbelül 50%-kal emelkedtek a támogatási összegek.

Tavaly az eddiginél jóval szélesebb körben – több ágazatot érintően is – új állatjóléti támogatásokat hirdetett meg az agrártárca, köszönhetően a vidékfejlesztési forrásokhoz adott kormányzati kiegészítő finanszírozásnak. A szarvasmarha ágazat részére eddig biztosított állatjóléti támogatáson túl immár a teljes kiskérődző ágazat, a baromfi ágazat és a méhészetek számára is elérhetővé váltak az állatjóléti többletvállalásokhoz kapcsolódó támogatási formák – sorolta az államtitkár.

Az Európai Unió és a Közös Agrárpolitika támogatásai

A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakára Magyarországnak járó európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Feldman Zsolt kedvezőnek értékelte a megállapodást. Mint fogalmazott, a forrás kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Az elkövetkezendő agrártámogatási ciklus költségvetése, a felhasználható összegek nagysága összesen 14,7 milliárd euró.

Az államtitkár az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel kapcsolatban arról is beszélt, hogy továbbra is fennmarad az állattenyésztés kiemelt támogatása. A 2023-2027-es kifizetési időszakban is megmarad a lehetőség valamennyi jelenleg is alkalmazott intézkedés fenntartására. Ennek megfelelően lesznek a fejlesztésekhez, az állatjóléti előírások teljesítéséhez vagy éppen a járványvédelemmel kapcsolatos támogatások.

Segítség a hiteleknél

A tavalyi esztendő évszázados súlyosságú aszálya rendkívüli lépéseket is kikényszerített, ezért például hitelmoratóriumot kaptak a magyar mezőgazdaságban dolgozó vállalkozások az idei év végéig, ez mintegy 300 milliárd forint hitelállomány utáni törlesztés kitolását jelenti. Most indultak újra a Magyar Fejlesztési Bank által működtetett azon forgóeszköz hitelprogramok, amelyek révén a jelenlegi finanszírozási környezetben is 8% körüli kamatszinten juthatnak hitelhez a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók egyaránt – fogalmazott Feldman Zsolt.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége anyaga is beszámolt a programról. Eszerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország állattenyésztésének volumene olyan kicsi, aminek uniós szinten nincs ármeghatározó súlya, és rövid távon nem lehet arra számítani, hogy az EU-n belül változna az állattenyésztés jelenlegi társadalmi és politikai megítélése.

Számok, összegek, kifizetések

Az állattenyésztés kibocsátása folyó áron 36 százalékkal nőtt, de változatlan áron 6 százalékkal csökkent 2022-ben. Változatlan áron a szarvasmarhaágazat kibocsátása 8, a sertésé 6, a baromfié 10 százalékkal csökkent, a juh- és kecske-ágazat kibocsátása a 2021. évi szinten maradt - írták.

2020 óta 2400 kérelmezőnek 409 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a Kincstár telepkorszerűsítésre.

Jó hír, hogy a 2023-tól induló új támogatási időszakban az EK keretei között kérelmezett és fizetett állatalapú jogcímek keretei kis mértékben növekednek.

• A II. pillérből idén nem hirdetnek meg beruházási pályázatokat, de 2024-től ezeket is elindítják az elmúlt években megszokott jogcímekkel és feltételekkel.
• Az AKG és ÖKO támogatások 2025-ig változatlan feltételek mellett folytatódnak, de 2025-től új támogatási konstrukciók megjelenése várható, módosított tartalommal.
• Az őshonos ex situ, in situ és in vitro jogcímek meghirdetése 2024-ben várható.
• A nemzeti keretből 18 milliárd forintot kapnak a sertéstartók és 10 milliárdot a baromfitartók állatjóléti támogatások formájában.
• A 148-as rendelet keretei között 12,5 milliárd forint, az állati hulla elszállításra 4,0 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
• A de minimis keretek a tavalyihoz képest mintegy 15%-kal csökkentek.

A tenyésztés-szervezési támogatások kerete évek óta túligényelt

Az idei keret 1,3 milliárd forint. Eddig 1,06 milliárd forintot fizettek ki, amiből 348 millió forint tavalyról áthozott kérelem. A támogatás folyamatos biztosítása a célunk – hangsúlyozta az államtitkár.