Hirdetés
Módosultak az őstermelők és családi gazdaságok bevételi értékhatárai 2023-ban
A minimálbér év eleji emelkedésével együtt módosult az őstermelők, illetve a családi gazdaságok adómentességére és az átalányadózás választására megszabott bevételi értékhatár. Az átalányadózás szabályai szerint akkor adózhat az őstermelő, ha a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét. A bevétele pedig pedig akkor adómentes, ha az nem több az éves minimálbér felénél. A 2023. évi minimálbér összegét az 573/2022. kormányrendelet tartalmazza, mely szerint 2023. január 1-jétől a minimálbér havi összege 232 ezer forint. Ennek megfelelően az éves minimálbér 2 millió 784 ezer forint.
A Könyveléscentrum oldala foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a változásokkal kapcsolatban, ezt az anyagot szemléztük. Módosultak az őstermelők és családi gazdaságok bevételi értékhatárai 2023-ban, az érintetteknek érdemes figyelmesen átnézni a megváltozott tartalmat.

Őstermelő – minimálbér alapján számolt határok 2023-tól
A Tbj. törvény 41. §-a szabályozza a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét az alábbiak szerint.
Hirdetés
Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 1.
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot (2023-ban 39.486 Ft). (Tbj. 41. § (1) bekezdés)
- 18,5% tb-járulékot fizet havonta a kezdő biztosított őstermelő 2023-ban: 39.486 Ft / hó
Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 2.
Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (2023-ban 13.920.000 Ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. (Tbj. 41. § (2) bekezdés)
Ebben az esetben mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.
Járulékfizetésre kötelezett őstermelő adója
A Szocho adó törvény 7. § alapján kell megállapítani a biztosított őstermelő (családi gazdaság tagja) szociális hozzájárulási adó alapját és fizetendő adóját (2023-ban 13% a szociális hozzájárulási adó mértéke).
A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér.
- 2023-ban 232.000 Ft 13%-a = 30.160 Ft,
A Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
- 2023-ban az átalányadózást az őstermelő 27.840.000 Ft bevételig (támogatások nélkül) alkalmazhatja.
Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
Az éves minimálbér ötszörösét (2023-ban 13.920.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
- adófizetésre nem kötelezett az őstermelő az éves minimálbér ötszöröséig: 2023-ban ez 13.930.000 Ft
Mentesül a Szocho adó fizetése alól az őstermelő
- az éves minimálbér felét (1.392.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
- az éves minimálbér ötszörösét (13.920.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
továbbá a biztosított őstermelő abban az esetben is mentesül az adófizetés alól, ha a Tbj. törvény 41. § (2) bekezdése szerint járulékalapot képező jövedelme alapján fizet tb-járulékot. A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet - foglalták össze.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés