Hirdetés
Mit tehet az agrárium az éhezés felszámolásáért?
Még 2015-ös történet, hogy a világ országai közös célul tűzték ki, hogy 2030-ra teljes mértékig felszámolják az éhezést a világon. Hogyan is áll jelenleg az élelmezés, és mit tehet a mezőgazdaság azért, hogy elérjük a kívánt célt?
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összegyűjtötte a legfontosabb tényeket a világ jelenlegi élelmezésügyi helyzetével kapcsolatban. Lássuk ezeket és okuljunk belőlük, főként a mezőgazdaság lehetőségeit tekintve:
- Világszerte a szegénységben élő emberek 75 százaléka a mezőgazdaságból és a természeti kincsekből él meg.
- Nem tévedés, a megtermelt élelmiszerek 80 százaléka a családi gazdaságoktól származik, így az ő támogatásuk kifejezetten fontos.
- A világon majdnem minden kilencedik ember éhezik, számuk majdnem eléri a 800 millió főt.
-
25 évvel ezelőtt a a fejlődő országok lakóinak 25 százaléka volt alultáplált. Mára ez a szám lecsökkent 13 százalékra.
Afrikában van a legnagyobb probléma az élelmezéssel - A világ országainak többsége már teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt.
- 1990 óta 216 millió ember került ki az éhezők sorából.
- A FAO szerint az élelmiszertermelést 2030-ra 60 százalékkal kell emelni, amennyiben lépést akarunk tartani a gyarapodó népességgel és annak igényeivel.
- Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el. Ez azt jelenti, hogy minden ország az általa megtermelt élelmiszer egyharmadát a szemétbe dobja.
- A pazarlásnak hatalmas költségei is vannak: globálisan 2,6 trillió dollár költség járul a pazarlás mellé, ebből 700 milliárd a környezeti és 900 milliárd a társadalmat terhelő kiadások összege.
- Amennyiben javulna a vízhasználat hatékonysága és a talajminőség, valamint kevesebb rovarirtót használna a mezőgazdaság, akár 79 százalékkal is emelkedhetne a termelés átlaga.
- A mezőgazdaságból évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ennek 40 százaléka a haszonállatok emésztési folyamatai közben szabadul fel.
- A fejlődő országokban az aszály okozta károk 80 %-a a mezőgazdaságot sújtja, főleg az állattenyésztést és növénytermelést.
Ön szerint mit tehetnének a családi gazdálkodók és a nagyvállatok azért, hogy az élelmezés hosszú távon Magyarországon is fenntartható legyen? Írja meg véleményét a cikk alatti hozzászólás bokszba!
Hirdetés
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés