Mit kell tudni a szénáról?

A tömegtakarmányokat három féle csoportra oszthatjuk: szálas, leveles, gyökér és gumós. A szálas takarmányok közé tartozik a széna, a szalma, a zöldtakarmányok és a silózott takarmányok. Hazánkban közülük is a legtöbb jelentőséggel a réti széna bír.

A 2000-es évek elején 2-3 millió tonna szénát takarítottunk be évente. A szénát gyakorlatilag a fűfélékből készült zöldtakarmányt kiszárítva kapjuk, ami a haszonállataink kedvelt téli takarmánya. A többi takarmányhoz viszonyítva a vitamintartalma magas. 20%-át pillangós 80%-át fűfélék adják. Betakarítása a vezérnövény virágzásával kezdődik. A tejelő szarvasmarhák naponta minimum 3 kg-t, a növendék bika hízlalásakor 1,5-2 kg-nyit eszik meg belőle.

A szénát kisüzemi (boglyázás) és nagyüzemi módszerrel (gépesített) is ki lehet szárítani, a 70-85%-os víztartalmát 18-20%-ra kell csökkenteni. A szellőztetéses szénaszárítás a mesterséges eljárások közé tartozik. 20%-os nedvességtartalom mellett pedig bálázni is lehet. A réti szénát sodorva bálázó, változó bálakamrás bálázóval, kemény, tömör közepű alaktartó bálává készítik.

A széna minőségét több tényező is befolyásolja: a kaszálás ideje, a tarlómagasság, a szársértő típusa, a rendkezelő típusa, a rendkezelés, az időjárás, a bálázó típusa, a bálakezelés és a tárolás módja.  A réti szénát 3 kategóriába lehet sorolni minősítése szerint:

1. Jó: nyersfehérje 14%-nál magasabb, nyersrost 20-30%
2. Közepes: nyersfehérje 12-14% között, nyersrost 30-35% között
3. Gyenge: nyersfehérje 12% alatti, nyersrost 35% fölötti

Fajtái kaszálás szerint:

• anyaszéna – első kaszálás
• sarjúszéna – újrasarjadó növények 2. és 3. kaszálása

Íze szerint megkülönböztetünk:

• édes réti szénát (pázsitfűfélék, pillangóvirágúak)
• savanyú szénát (savanyúfűvek: sás, káka, szittyó)

Ha szénát adna-venne, vagy csak az aktuális takarmány árakról szeretne tájékozódni, nézzen körül a Magro.hu piactéren!>>