Mire figyeljünk tarlóhántáskor?

Az aratás tart még ugyan, de érdemes már kicsit tovább gondolkodni. Miután lekerülnek a növények a termőföldről, elérkezik a tarlóhántás ideje. Van néhány olyan praktika, amellyel meggyorsíthatjuk a talajba forgatott szármaradványok gyorsabb elkorhadását és aktivizálhatjuk a talaj mikrobiológiai életét.

Nagy mennyiségű tarló esetén a szár- és gyökérmaradványok visszaforgatásával egy időben kijuttatott nitrogén műtrágya serkentőleg hat a lebontó folyamatokra. Így gyorsabban korhadnak el a beforgatott növények, viszont hátránya is van a módszernek. A növénymaradványokkal beforgatott, a talajon maradt kultúrnövény magvak a nitrogén hatására gyorsabban és erőteljesebben indulnak csírázásnak a területen. Az így kikelt növényeket időről-időre forgassuk vissza, így folyamatosan 'feketén tarthatjuk' a talajt. Ezzel megszakad a károsítók fejlődési lánca,  így az őszi vetésű növények  számára kedvező feltételeket  tudunk teremteni.

A tarló visszaforgatásával tápanyagot is juttatunk a talajba

A tarlóhántás növekedésre serkenti a nehezen irtható, évelő gyomokat is. Ne lepődjünk hát meg, ha fenyércirok, mezei  acat és aprószulák jelenik meg a területen. Ezeket 15-20 centis korukban, megfelelő gyomirtószerekkel jó hatékonysággal lehet irtani.

A talajlakó kártevők  mennyiségi viszonyai alapján  táblaszinten kell eldönteni, hogy  mely területeken indokolt a talajfertőtlenítés a következő  növény vetése előtt. Ha a talajvizsgálat eredménye alapján a kártevők négyzetméterenkénti  száma meghaladja az 1–2 egyedet, akkor már feltétlenül el kell  végezni a talajfertőtlenítést. Ha ősszel kalászos gabonát vetünk  a vizsgált területre, akkor a kártevő-egyedsűrűségbe számítsuk bele a gabonafutrinka lárváit (csócsároló) is!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu