Mindenki húst eszik, és ebbe belehalunk

Minden jel szerint újra kellene gondolni a táplálkozási szokásainkat. A fenntartható húsfogyasztás irányába kellene elmozdulnia, de ez nem egyenlő azzal, hogy mindenkinek növényi étrenden kellene élnie vagy rovarokra kellene cserélnie a megszokott fehérjeforrásokat.

A tudósok szerint az lenne az ideális a Föld és az emberiség számára, ha globálisan a felére csökkenne a vörös húsok fogyasztása. Ez az észak-amerikaiaknak jelentené a legnagyobb áldozatot, hiszen ők az ajánlott mennyiség csaknem 6,5-szeresét fogyasztják. De a sajt szerelmeseinek lelkiismerete sem lehet nyugodt, nemrég ugyanis kiderült, hogy a sajtgyártás közel akkora környezetterheléssel jár, mint a húsfogyasztás.

Elemzések szerint 2050-re a hús- és tejtermékek iránti igény 68%-kal, a kérődző állatok húsa iránti pedig 88%-kal fog nőni a mostani helyzethez viszonyítva a feklődő országokban bekövetkező életszínvonal-emelkedés miatt.

Mekkora terhelést jelent a környezetre a húsfogyasztás és az állattartás?

• A jelenlegihez képest 15%-kal csökkenne az ökológiai lábnyom az egészséges étrendre való áttérés esetén, a teljesen vegetáriánus étrend pedig 34%-os csökkenést eredményezne. Az organikus termékek fogyasztása viszont már nem okozna jelentős csökkenést az ökológiai lábnyomban, csak további 1%-ot.
• Egy hamburger előállítása 200 km autózás üvegházhatású gáz kibocsátásának felel meg. Egy másik elemzés szerint pedig 1 kg sertéshús előállítása 50 km autózás szén-dioxid kibocsátásának felel meg, és 6000 liter víz kell hozzá, míg zöldségeknél ez 4 km és 300 liter víz.
• Egy négyszemélyes család heti egy sajt- és tejmentes napja olyan, mintha négy hétig nem használnának autót.
• Egy focipályányi föld 1-4 húsevőt lakat jól, szemben a 15 növényevővel.

A húsmentes táplálkozás a magyar étkezési kultúrától is idegen. Sokan gondolják itthon úgy, hogy jóllakni csak hússal lehet.

A KSH statisztikája ráadásul növekvő tendenciát mutat: az egy főre jutó húsfogyasztás 2004 és 2016 között 3,5 kilóval, 65 kilóra nőtt. Egyébként a disznóhús vezeti a listát. Ez az éves átlagfogyasztás közel duplája az egészségügyileg ajánlott mennyiségnek.

Az egészségünk és a Föld érdekében - tehát - sokkal kevesebb húst kellene ennünk, mint most, de egyáltalán nem muszáj és talán nem is jó ötlet teljesen kiküszöbölni az étkezésünkből. Ha tehát marad - a mainál kevesebb - hús, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehetne úgy előállítani, hogy az kevésbé legyen ártalmas a környezetre.

Megoldást jelenthetnének a mesterségesen növesztett húsok vagy a növényi alapanyagokból készült pótlékok, de egyes kutatók szerint a laborban előállított hús legalább ugyanolyan terhelést ró a környezetre, mint az állattenyésztés. Így a téma kimenetele még nem egyértelmű.

Érdemes lehet a tejtermékek fogyasztását is csökkenteni, emellett, ha tehetjük, válasszunk minél többször hazai és szezonális zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, magvakat. Kerüljük a félkész, kész, pálmaolajat tartalmazó termékeket és próbáljuk meg csökkenteni élelmiszer-hulladékunk mértékét. Amikor csak lehet, válasszuk a biotermékeket.

Cikkünk az Indexen megjelent írás alapján készült.