Mikroműanyag van a magyar halastavak vizében

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból derült ki az, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. A kutatás eredményei alapján megállapítható volt, hogy a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva a halastavi koncentrációk minimálisak. Mégis, mennyi az annyi, és van-e okuk félelemre a magyar halastavak üzemeltetőinek?

A mikroműanyagok környezeti elterjedtsége és élettani hatásaik egyelőre kevéssé ismertek, ezért a magyar kutatók elővigyázatosságra és a folyamatos monitoringtevékenység fontosságára hívják fel a figyelmet - írta közleményében a Laboratorium.hu. A magyar szakemberek egy új projektben a vizeket, az üledékeket, a halakat érő stresszhatásokat, a halak feldolgozási technológiáját, valamint új, költséghatékony vizsgálati módszereket dolgoznak ki. Ezeken túl javaslatokat tesznek a jogi szabályozás megalapozásához fontos határértékekre is.

Innen és így vettek mintákat

A mikroműanyagok (5 mm-nél kisebb részecskék) jelenléte a környezetben egyre összetettebb kihívást jelent a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szakembereknek. A tengerek és az óceánok esetében a kutatók már évek óta figyelmeztetnek a veszélyre, nemrég azonban a hazai halastavak laboratóriumi vizsgálatai megnyugtató eredményeket hoztak. A projekt egyik legújabb fejleménye, hogy a halastavak mikroműanyag-tartalmát is megvizsgálták. A hazai haltermelésre jellemző körtöltéses és völgyzárógátas tavakon vett minták eredményeit egy intenzíven horgásztatott tóból, valamint természetes vízfolyásokból és tavakból származó minták értékeivel hasonlították össze. A mintákat a halastavakat tápláló víz bevezetési pontjánál, az üledékből és a tóból elfolyó vízből vették.

A vízben mért értékek jellemzően 5-20 részecske/m3 tartományban mozogtak

Ez kevesebb, mint a fele a tavalyi mérések során a Dunából kimutatott mennyiségnek (50 részecske/m3). Összehasonlításképpen létezik olyan – a Balatonnál háromszor nagyobb kínai tó – amelyben a mikroműanyag részecskék számát köbméterenként 3 ezer és 25 ezer közötti tartományban mérték. A halastavakban az üledékeknél az elfolyási pontok közelében több helyen nem volt kimutatható a mikroműanyagok megjelenése. Ahol a tó aljzatáról származó minták pozitívak voltak, ott mindössze 0,4-1,6 részecske jelent meg 1 kilogramm üledékben, ami a nemzetközi értékekhez hasonlítva rendkívül alacsony, hiszen különböző helyeken (pl. az olaszországi Velence lagúnájának üledékében) akár ennek 100 - vagy 1000-szerese is jelen lehet.

Főleg a csomagolóanyag a gond

A kimutatott műanyagfajták tovább erősítik az eddigi hazai tapasztalatokat. Eszerint a legnagyobb mennyiségben gyártott és – jellemzően csomagolóanyag formájában – felhasznált anyagok a leggyakoribbak, vezet a polipropilén, a polietilén és a polisztirol. A halak vizsgálatára a tanulmány azért nem tér ki, mert itt még további módszerfejlesztésekre van szükség a pontos mérésekhez.