Mikor lehet lelőni a kutyákat a magyar jog szerint?

A vadászterületen történő kutyaelejtés, a kedvencek lelövése sok esetben végződik peres üggyel. Pedig a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetné az ilyen helyzeteket és a szomorú, az állat halálával végződő eseteket. Hol van a jogszerűség határa a kutyák lelövésénél? Mikor és ki a hibás? Hogyan lehet elkerülni és megakadályozni a hasonló helyzetek kialakulását? Anyagunkban ezekre a kérdésekre is megtalálhatóak a válaszok.

A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a magyar vadászati törvény 37.§ 4. bekezdése szerint kutya elejtése kizárólag vadászterületen történhet, és csakis vadász által. A kutya elejtése minden esetben a vadállomány védelme érdekében lehetséges, a lövést pedig csak akkor lehet elengedni, ha nem deríthető fel a kutya tulajdonosa, továbbá az adott kutya éppen a vadat űzi vagy elejti, és annak az űzött vagy elejtett vadnak a sérelme másként nem hárítható el.

Ezen kritériumoknak az együttes megléte szükséges ahhoz, hogy a vadász élhessen kutyaelejtési jogával. Eszerint kutyát csak vadászterületen lehet elejteni. Vadászterület minden olyan 3 ezer hektár kiterjedésű terület, ahol a két szemben lévő oldaltávolság eléri a 3000 métert, és független a művelési ágtól. A kutyatartók, ha szükségét érzik, a vadászati hatóságtól kideríthetik, hogy a kutyájával rendszeresen látogatott terület vadászterületnek minősül-e. Mivel a kutya a gazdának a tulajdona, így ha a tulajdonában károkozás történik, az polgári igényként érvényesíthető - írták.

Kutya, macska, fertőzés

A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség

• a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá
• fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát.

A bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadász-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyára - írja a törvény.

A cikk szerint a károsult mindenképpen vegye fel a vadásszal vagy az ottani vadásztársasággal a kapcsolatot, mert így a problémát általában per nélkül tisztázni lehet. Amennyiben ez mégsem sikerül, a károsult kártérítési pert indíthat. Ezek pedig többségében elhúzódó, rendkívül költséges perek lesznek, amelyek akár több 100 ezres szakértői vélemény költséggel járnak együtt.

A vadász a törvényben foglalt szabályok megsértése mellett történő kutyaelejtése további két tényállás alkalmazhatóságát vonhatja magával:

• az egyik az állatkínzás,
• a másik a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmény.

Állatkínzást azt követ el, aki gerinces állatot gondatlanságból oly módon bántalmaz, hogy az az állat egészségromlását vagy pusztulását okozza. Ez esetben, a törvény alapján az illető 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A foglalkozás körében elkövetett büntető tényállás esetében, ha valaki a foglalkozására vonatkozó szabályokat oly módon szegi meg, hogy azzal mások testi épségét, életét veszélynek teszi ki, akkor 1 évig terjedő szabadságvesztéssel terjedő bűncselekményt követ el.

A vadászon kívül a kutyatartóknak is tisztában kell lenniük a rájuk vonatkozó szabályokkal.

Ebből az egyik, ami a vadászati törvény 28.§ paragrafusában van leírva:

„Vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni”.

Tilos továbbá vadászaton kívül a vad fennmaradását veszélyeztetni; valamint a vad búvó, lakó, táplálkozási, szaporodási vagy költési helyét bármilyen módon zavarni. Ezért is fontos az a szabály, hogy vadászterületre kutyát kizárólag pórázzal lehet kivinni. Ez egyrészt a vad védelmét szolgálja, és ez minden magyar állampolgár kötelessége, másrészt elkerülhető vele a házi kedvenc értelmetlen halála. Aki póráz nélkül viszi ki kutyáját természeti, természetvédelmi vagy vadászterületre, az szabálysértést követ el, mely akár 150 ezer forint bírsággal is büntetendő - írták.