Mennyi veszteséget okoznak a bélmegbetegedések a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarhatartásban?

A bélbetegségek által okozott veszteség általában sokkal nagyobb, mint arra a klinikai tünetekből következtetni lehet. A gyulladás megjelenésével a növekedés dinamikája csökkenhet vagy meg is állhat, így a jószág testtömege elmaradhat a genetikai potenciáltól, illetve csökkenhet a tej- vagy tojáshozam. Ráadásul a gazdák a szubklinikai gyulladásokat nem ismerik fel, csak azt észlelik, hogy valamivel rosszabb lesz a termelés. És akkor jönnek képbe, sajnos, automatikusan az antibiotikumok, melyeknek számos hátrányos hatása is van. Az alábbikaban, Dr. Jakab Gáborral, a BIOMIN magyarországi igazgatójáva, a témában készült beszélgetésünket olvashatja.

Az antibiotikumok szerepe kezdetben a gyulladáscsökkentés volt, mert már korábban felismerték, hogy ezáltal az állatok teljesítménye javul. Manapaság ugyan hozamfokozásra már nem használhatóak, viszont terápiaként, és megelőzésre egyaránt használatosak, pedig gyakori és indokolatlan használatuknak számtalan negatív következménye van. Az antibiotikumok, a rezisztencia kialakításán túl, többek között károsítják a bél nyálkahártyáját, a bélflóra akár el is pusztul, a növekedés visszaeshet. A bélbetegségek megelőzésénél a legfontosabb, hogy a bél integritását fenntartsuk, akár egy probiotikummal, egy szerves sav készítménnyel, egy növényi alapú termékkel, vagy ezek kombinációival.

Hirdetés

Állatorvosként végzett és a Pharmavetnél, az első magyarországi állatgyógyszer-forgalmazó cégnél, kezdett el dolgozni területi képviselőként. Innen került a Noack Magyarország Kft.-hez, ahol aktívan részt vett a cég állatgyógyászati divíziójának felépítésében. A divízió kialakítása után karrierjét a Biomin Magyarország Kft.-nél folytatta, ahol a cég ügyvezetői pozícióját látja el azóta. A Biomin, vezető vállalatként az állatok táplálása és egészsége területén, takarmány-kiegészítőket, premixeket és szolgáltatásokat fejleszt ki és gyárt, az állatok teljesítményének javítása érdekében, gazdaságilag életképes módon.

Csirkék esetén például előnyös a PoultryStar® használata, mivel a patogén kórokozók kevésbé tudnak elszaporodni. A PoultryStar® egy több törzsből összeállított szimbiotikus hatású termék, amely válogatott probiotikus mikroorganizmusok és prebiotikumok hatása révén járul hozzá az előnyös bél-mikroflóra kialakulásához. A Biotronic TOP3 nevű termékünk a bélben élő Gram-negítív baktériumok ellen jelent hatékony fegyvert, a gyulladásos folyamatokat pedig a növényi takarmányadalékunkkal (Digestarom) genetikailag tudjuk csökkenteni.

Miért nem megoldás az egyoldalú és sokszor eltúlzott vagy nem okszerűen alkalmazott antibiotikum-felhasználás?

Ha antibiotikumot használunk, akkor a szerrel szemben rezisztencia is ki fog alakulni, lesznek olyan baktériumok, amik túlélik a kezelést. Ha sokféle antibiotikumot használunk, szép lassan multirezisztens baktériumok keletkeznek, ráadásul, a rezisztencia gént a baktériumok tovább is tudják adni egymásnak. Az állatgyógyászatban használt szerek ugyanakkor megjelennek vagy megjelenhetnek az élelmiszerekben is.

A multirezisztens baktériumok miatti elhalálozás, egyes becslések szerint, 2050-re már vezető helyen lesz a halálokok között.

Ezért kellene az antibiotikum-használatot a minimálisra szorítani.

Mikor muszáj alkalmazni?

Ha klinikai tünetek (például hasmenés, elhullás) lépnek fel, de az alkalmazását mindig meg kellene előznie egy úgynevezett antibiotikum érzékenység vizsgálatnak, amely az antibiotikum terápia megfelelő megválasztását segíti elő.

Nyugati országokban a „sárga lap” rendszer keretében például már figyelmeztetést kap az a gazdaság, amelyik túl sok antibiotikumot használ.

Az antibiotikumokat lehet(ett) hozamfokozásra, megelőzésre és gyógykezelésre használni. A cél az lenne, hogy megelőzésre a vakcinákat, a járványvédelmet, a jó telepi menedzsmentet és a takarmányadalékokat használjuk, hozamfokozásra pedig kizárólag a takarmányadalékokat. Az antibiotikum maradjon meg a gyógykezelésre.

A gazdálkodók egyébként azért használnak antibiotikumokat, mert ezt szokták meg és sok esetben ezzel elfedhetők a telepi és higiéniai hiányosságok. A gondolkodást kell átállítani a fejekben.

Hogyan erősítik a takarmányozás hatékonyságát a növényi összetevők új generációi?

A növényi kiegészítőket kezdetben az ízletességük miatt alkalmazták, mivel az állatok szerették, ezáltal növekedett a takarmányfelvétel. Később rájöttek arra, hogy a növényi hatóanyagok számos további előnyt biztosítanak.

A napjainkban természetes hozamfokozóként gyakran alkalmazott gyógynövényekből, fűszerekből és egyéb növényekből származó adalékok, melyeket fitogéneknek nevezünk, jótékonyan befolyásolják a bélflóra összetételét, serkentik a bélbolyhok növekedését, növelik a takarmány emészthetőségét, ráadásul a gyulladásos folyamatokat genetikai úton tudják csökkenteni. Alkalmazásuk megtérülése nagyon kedvező, egységnyi takarmányból több állati termék állítható elő.

A Biomin portfóliójából a Digestarom® DC számít a növényi adalékok következő generációjának, úgy is nevezzük a terméket, hogy a „Takarmány-átalakító”.

Ha ilyen sok előnyük van, miért nem népszerűbbek a gazdálkodók körében?

Sokan nem hisznek bennük, homeopátiás szereknek tartják, pedig Kínában több ezer éve használják ezeket a növényeket ilyen célra. Az áruk szintén visszatartó erő. Aki csak a költséget nézi a megtérülés helyett, szintén nem használja, és az sem segíti az elterjedésüket, hogy az antibiotikumokat egyszerűbb használni.

Az osztrák BIOMIN cég magyarországi irodája 2000-ben nyitott, így jövőre ünneplik ennek 20. évfordulóját. Kezdetben az anyacég premixek forgalmazásával kezdte a működését, de mára már világelső a mikotoxin ellenes termékek fejlesztésében és gyártásában (Mycofix), ugyanakkor a bél-egészségügy területén is egyedülálló takarmányadalékokkal rendelkezik. Az utóbbi 8-10 évben megtízszereződött a magyar iroda forgalma.

(x)