Megvan, mire költenék az uniós helyreállítási pénzt a magyarok

Az európaiak az egészségügy, az energiaellátás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, valamint a foglalkoztatás területeire fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből - derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére a 2020 májusában létrehozott, Next Generation EU nevű európai uniós helyreállítási alap fő eleme.

Az Infostart írta meg, hogy a felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) számolt be arról, hogy tisztában van az országukra vonatkozó helyreállítási tervvel, amely támogatná a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást. A válaszadók egyharmada (33 százalék) látott, hallott vagy olvasott valamit a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról.

A magyar válaszadók az uniós átlagot meghaladva, 54 százalékos arányban hallottak hazájuk helyreállítási tervéről, és 24 százalékos azok aránya, akik tájékozódtak a Next Generation EU nevű uniós alapról.

Ezekre kívánnák költeni a pénzeket a megkérdezett európaiak

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 57 százaléka szerint az alapból az egészségügyet kell kiemelt támogatásban részesíteni. Az uniós válaszadók 48 százaléka az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, 37 százalékuk pedig a foglalkoztatás és jobb munkakörülmények javítására fordítana többet az uniós forrásból. A megkérdezettek 23 százaléka továbbá az oktatást, 12 százaléka pedig a digitalizáció előmozdítását támogatná a helyreállítási alapból. A magyar válaszadók az uniós átlagot jóval meghaladva (69 százalék) fordítanának helyreállítási forrásokat az egészségügy helyzetének javítására, 40 százalékuk támogatná az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelését, és 32 százalékuk támogatná az oktatást.

A helyreállítási alap sorsa ez lehet

Az uniós válaszadók 66 százaléka, a magyar megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy a helyreállítási alap pozitív hatással lesz a jövő generációi számára. Uniós átlagban 61 százalék, a magyar megkérdezettek 63 százaléka szerint a forrásfelhasználás a gazdasági növekedéshez és több munkahely teremtéséhez fog vezetni. A megkérdezettek uniós szinten 35 százalékban, Magyarországon 37 százalékban gondolják úgy, hogy a helyreállítási eszköz pozitív hatással lesz személyes vagy szakmai helyzetükre, míg a többség - az uniós válaszadók 58 százaléka, a magyar megkérdezettek 52 százaléka - arra számít, hogy a forrásnak nem, vagy nem igazán lesz hatása személyes vagy szakmai helyzetére.

Az elvárások és az energia

Uniós átlagban 22 százalékos, a magyar válaszadók körében 27 százalékos azok aránya, akik szerint az uniós források tagállamoknak történő kifizetését nem szabad a várt eredmények elérésétől függővé tenni.

A felmérésből végezetül kiderült az is, hogy az Európai Bizottság 2022 májusában bemutatott, az orosz energiától való nagyobb függetlenség elérésére létrehozott REPowerEU nevű tervét a megkérdezettek 75, a magyar válaszadók 76 százaléka tartja jónak, míg uniós átlagban 10, Magyarországon 11 százalékban ítélik rossznak - írták.