Megúszni szárazon: több 1000 hektáron károsíthatja a magyar búzát belvíz

Az enyhülő idő miatt mind az Alföld, mind az észak-keleti búza-termőterületeken okoz nagy gondot a belvizek növekvő mennyisége. Az érintett gazdálkodók számára az a legfontosabb kérdés, mennyi idő alatt csökken a vízborítás a termőterületeken. A Tisza vízgyűjtőterületein is olvadni kezdett a fagyos táj. Az elmúlt napokban az ATIVIZIG 8 belvízvédelmi szakaszából hármon volt és van elsőfokú belvízvédelmi készültség. A belvizes terület még mindig csaknem 10 ezer hektár, melyből 5540 hektár a mezőgazdasági művelésű vetés és szántó. A legnagyobb elöntés Csongrád megyében van, nagysága 8330 hektár. 

Az Agrárágazat írta meg, hogy a beérkezett információk alapján az igazgatóság területén Nagymágocs településen van érvényben I. fokú belvízvédelmi készültség. Jó hír ugyan, hogy a következő időszak sem ígér jelentősebb csapadékot, de az Alföldön a nagy területeket borító belvíz kiterjedésének lassú csökkenésére lehet csak számítani. Az őszi vetések – az OMSZ agrometeorológiai jelentése szerint – viszonylag jól átvészelték az elmúlt hetekben jelentkező mínusz 10-20 fokos hideget. Jelentősebb, nagyobb területet érintő kárról nem számoltak be, ebben a hótakarónak is szerepe volt. Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek, csak a csapadékos október miatt későn vetett búzaállományok vannak kisebb hátrányban az ilyenkor megszokott állapothoz képest. A belvíz azonban súlyos gondot okozhat. Bár a búza 4 fok hideg alatt bírja a vízborítást, 5 fok felett már csak pár hétig képes erre. Így a következő hetek csapadékmennyisége döntő lehet az érintett területek termésátlagait illetően.

Nem csak a csapadékon múlik a belvíz

A cikk szerint a belvíz nem csak az időjárás, a bőséges csapadék mennyiségének következménye. Az érkező víz pangását az elhibázott talajművelés is előidézheti. A nehéz talajművelő- és erőgépek, az eketalpréteg kialakulása, a talaj túlzott tömörödöttsége tönkreteheti a termőtalaj szerkezetességét. Ez nem csak a gyökér fejlődését, hanem a levegő és a termőtalaj nedvességtartalmának mozgását, valamint a talaj nedvességmegtartó-kapacitását is akadályozza. A belvíz kialakulásának az is kedvez, ha a talaj nem képes elvezetni azt. Az egyre terjedő talajmegújító technológiák, mint például a szántás nélküli vagy minimum művelési mód és a takarónövény-technológia ellensúlyozhatják a klímaváltozással szélsőségesebbé váló időjárási hatásokat. Ezáltal enyhíthetik a talajszerkezet romlása mellett az extrém mértékű csapadék következményeit is.