Megnézheti alacsony vagy magas-e a jövedelme többi magyar munkavállalóhoz képest

A teljes munkaidőben alkalmazottként elérhető legmagasabb havi bérek meghaladják a bruttó kétmillió forintot, míg a legalacsonyabbak nem érik el a kétszázezer forintot sem, így a legjobban és a legrosszabbul keresők közötti bérkülönbség immár több mint tízszeresére nőtt. A szaktudást igénylő munkakörökben a bruttó bér már 500 ezer forint feletti, a pedagógusok fizetése viszont látványosan leszakadt. Ők voltak a 2022-es év vesztesei ezen a téren.

Az orvosok fizetése emelkedett 2022-ben a legnagyobb mértékben, több mint 25 százalékkal, így a szakorvosok átlagbére is átlépte a havi bruttó 2 millió forintot.

Nem volt mindenki ilyen szerencsés: az alacsonyabb keresetű munkavállalók az infláció mértékét meghaladó bérrendezést kaptak 2022-ben, nem egy esetben több lépcsős emeléssel, míg az átlagbér környékén és a fölötte keresők reálbére csökkent.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók, vagyis a jellemzően heti 40 órát dolgozó alkalmazottak átlagkeresete 2022-ben bruttó 499 980 forint volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból. Kereseti kategóriák szerint a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak

• 13,3 százaléka bruttó 250 ezer alatt;
• 47,6 százaléka 250 ezer és 450 ezer forint között;
• 20,7 százalékuk 450 és 650 ezer forint között;
• 11,4 százalékuk 650 ezer és egymillió forint között;
• 6,9 százalékuk egymillió forint felett keresett.

Jelentősen csökkent 2021-hez képest a bruttó 250 ezer forintnál kisebb keresetűek aránya, ami elsősorban a garantált bérminimum közel 19 százalékos emelésének köszönhető, amely 260 ezer forint volt 2022-ben. A minimálbér közel 20 százalékkal haladta meg a 2011-es összeget: bruttó 200 ezer forint volt.

Általában az 500 ezer forint feletti bruttó kereset volt az a lélektani határ, amely fölött a munkáltatók már az inflációtól elmaradó emeléseket hajtottak végre, míg a 300 ezer forint alatt keresők közelítettek a 20 százalékhoz - írta cikkében a napi.hu.

A legnagyobb mértékben az orvosok fizetése nőtt: az orvosok, a szakorvosok és az egészségügyi intézmények vezetői több mint 25 százalékos emelésben részesültek 2022-ben. Az egyébként is jóval az átlagot meghaladó bruttó keresetnek köszönhetően a szakorvosok átlagkeresete átlépte a havi bruttó kétmillió forintot.

A bruttó 500 ezer forint alatti fizetésért dolgozók jellemzően legalább inflációkövető bérkiigazításban részesültek. A pedagógusok reálkeresete ugyanakkor nagyot csökkent.

A középiskolai és az általános iskolai tanárok, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatók fizetésének emelkedése alig érte el a 10 százalékot. Ráadásul a foglalkozások szerinti béradatok részletesebb tanulmányozásából kiderül, hogy az átlagos emelés mögött életkori hatások állnak. Egyes területeken alig érte el a bruttó bérek kiigazítása az 5 százalékot a tanári pályákon.

A magas tudást igénylő munkakörökben dolgozók, vagyis a mérnökök, az informatikusok és a tudományos területen dolgozók, valamint a kiadványszerkesztők és az újságírók keresete jóval az infláció alatt nőtt 2022-ben.

Jellemző, hogy azok a foglakozások, ahol a havi bruttó 550 ezer forintot meghaladja a munkavállalók átlagos fizetése, ott legfeljebb 10 százalék körül nőttek a keresetek tavaly, vagyis legalább 5 százalékos reálbér-csökkenéssel szembesültek a munkavállalók.

Szintén jóval infláció alatt nőtt a vezetők fizetése, ám a kereskedelem kivételével mindenhol egymillió forint fölött alakult a vezetőség átlagos fizetése.

A fizikai munkakörök többségében a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése miatt a munkáltatóknak kényszerű béremeléseket is végre kellett hajtaniuk. Sok területen ezért a 20 százalékot is megközelítette a tavalyi fizetésemelés.

Ez ugyanakkor nem jelentett havi szinten jelentősen több elkölthető pénzt azoknak, akik jellemzően bruttó 300 ezer forint körüli fizetésért dolgoznak.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben volt tavaly már csak általános a bruttó 300-400 ezer forintnál is alacsonyabb fizetés. A középfokú végzettséget igénylő munkakörök közül a kereskedelemben éri meg legkevésbé elhelyezkedni, mivel a végzettség elvárás, ám a bérezés jóval az átlagkereset alatt alakul.

Összességében az alacsony fizetések még mindig

• a kereskedelemben;
• az építőiparban;
• és a mezőgazdaságban jellemzőek. 

Ezek közé a munkakörök közé tartoznak azok a szakmák – burkoló, festő, gipszkartonos – amelyek vállalkozóként viszont rendkívül jó bevétellel kecsegtetnek. Szintén a legalacsonyabb fizetésűek közé sorolhatók a mezőgazdaságban az idénymunkások és az erdőgazdaságok munkatársai.

Noha a legtöbb magyar munkavállaló úgy érzi, hogy a képzettségéhez és a szakmai tapasztalatához képest alulfizetett, ez néhány ágazatban mondható általánosnak. Ide tartoznak a pedagógusok, akik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel keresnek sok esetben annyit, mint az iparban a gépkezelők, vagy a középfokú végzettséggel rendelkező hatósági ügyintézők és irodai alkalmazottak.

A heti negyven órás munkarendben dolgozó alkalmazottak közül a vezető beosztásúak szinte minden területen egymillió forint fölötti fizetést kapnak. A középvezetők bérezése is közelíti ezt az álomhatárt. A legmagasabb fizetések meghaladják a havi kétmillió forintot, ám ide csak az orvosok és a légiforgalmi irányítók tartoznak. A hazai bérverseny győztese évek óta a nagy terhelésnek kitett légiforgalmi irányító.

A legrosszabbul – a minimálbér összegének környékén – a konyhai kisegítők, a takarítók, a pultfeltöltők, a szemétosztályozók és a képzettséget egyáltalán nem igénylő munkakörök tartoznak.

A top 10 legjobban fizető magyarországi állások és az átlagos havi bruttó fizetés:

1. Légiforgalmi irányító: 2 297 405 forint;
2. Szakorvos: 2 012 676 forint;
3. Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 1 832 000 forint;
4. Egészségügyi intézmény vezetője: 1 654 757 forint;
5. Pénzintézet vezetője: 1 519 406 forint;
6. Vállalati stratégiai vezető: 1 411 387 forint;
7. Sportoló: 1 409 403 forint;
8. Informatikai, telekommunikációs cég vezetője: 1 403 201 forint;
9. HR-vezető: 1 382 215 forint;
10. Bróker: 1 311 910 forint.

Az egymillió forintos fizetés tehát már nem csak a legjobban keresőknek jár, összesen 28 különböző foglalkozás van, ahol az átlag fizetés már nem százezres nagyságrendű. Egyebek mellett ide tartoznak az érdekképviseletek, civil szervezetek vezetői, a gazdasági társaságok vezetői, a bírók és a pilóták is. Idén várhatóan tovább bővül a milliós fizetésért dolgozók listája.

A legrosszabbul fizető állások és az átlagos havi bruttó fizetés:

1. Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású: 198 687 forint;
2. Kubikos: 196 251 forint;
3. Mezőgazdasági idénymunkás, napszámos: 223 129 forint;
4. Erdészeti foglalkozású: 233 276 forint;
5. Lakossági kérdező, összeíró: 239 225 forint;
6. Egyéb takarító és kisegítő: 240 956 forint;
7. Konyhai kisegítő: 242 282 forint;
8. Piaci, utcai árus: 244 541 forint;
9. Intézményi, háztartási takarító, kisegítő: 258 868 forint;
10. Hivatalsegéd, kézbesítő: 259 398 forint.

A garantált bérminimumot alig meghaladó, de 300 ezer forintot el nem érő foglalkozások között található a fodrász, a manikűrös-pedikűrös, és az utcai étel- és italárus.

Az adatokból látható, hogy a legrosszabb és legjobb fizetést kínáló foglalkozások között tízszeres is lehet a bérkülönbség.