Megakadályozhatja az elhízást a rizsfogyasztás?

Az elhízás egyre aggasztóbb méreteket ölt a világon. Egy friss felmérés szerint az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb. A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi központok (CDC) adatai szerint az amerikai lakosság 39.8 százaléka tekinthető elhízottnak. Ezzel szemben Japánban, ahol rengeteg rizst esznek, ez a szám mindössze 4.3 százalék – állítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A rizs tele van tápanyagokkal, rostokkal és alacsony a zsírtartalma. Ám attól, hogy egészséges, vajon az elhízást is meg tudja akadályozni?

Egy japán főiskola kutatói 136 ország adatainak elemzése után azt állítják, hogy az elhízott emberek aránya közötti különbséget a rizsfogyasztás okozza. Legalábbis a nem elhízott országokban sokat esznek belőle. Megállapították, hogy azokban az országokban, ahol az emberek átlagosan napi 150 gramm rizst fogyasztanak, az elhízás aránya jelentősen alacsonyabb, mint azokon a helyeken, ahol ennél kevesebbet - írta a Magyar Mezőgazdaság.

A kutatásban megpróbáltak annyi zavaró változót figyelembe venni, amennyit csak lehet, beleértve az átlagos iskolázottsági szintet, a dohányzást, a teljes kalóriabevitelt, az egészségügyi ellátásra fordított pénzt, a 65 év feletti népesség arányát, és az egy főre jutó bruttó hazai terméket. Mindent összevetve arra jutottak, hogy a rizsfogyasztás kedvező hatású az egészségre. A vizsgált összefüggések azt mutatják, hogy az elhízás aránya alacsony azokban az országokban, ahol a rizst alapvető élelmiszerként fogyasztják. Vagyis a rizsen alapuló ázsiai étrend segíthet megakadályozni az elhízást.

Arra a kérdésre, hogy a rizs miként befolyásolhatja ez elhízás mértékét, a kutatásban résztvevő Imai professzor ezt nyilatkozta:

„Az a legvalószínűbb, hogy a rizsben lévő rostok, tápanyagok és egyéb növényi vegyületeket növelik a telítettség érzését, ezzel akadályozzák a túlevést.”

Ezek a kutatás hiányosságai

A kutatást sok változóval, de csak országosan, nem pedig a személyek szintjén végezték. A testtömegindexet is országos szinten értékelték, ami így nem teljesen hiteles, mert lehetnek olyanok, akiknek kórosan alacsony a testtömegindexe. Ez önmagában véve nem egészséges, de mégis hozzájárul az ország kedvezőbb megítéléshez. Van még egy gyenge pontja a kísérletnek. Nem veszi figyelembe azt, hogy milyen rizsfajtát fogyasztanak az adott országban. Például a fehér rizs sokkal kevesebb rostot tartalmaz, mint a barna, emellett a glikémiás indexe is magasabb, fogyasztásával ezért lényegesen nagyobb a 2. típusú cukorbetegség kockázata. A bizonytalanságok ellenére egyelőre úgy tűnik, a barna rizs mértékkel történő fogyasztása segíthet az egészségesebb élet elérésében.