Még híztak is a polisztiroltól: a gyászbogárlárvák segítségével támogatják a műanyagok lebontását

Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak - állítják ausztrál tudósok. A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában. 

A Microbial Genomics szakfolyóiratban publikált kutatás egyik szerzője, Chris Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek. A szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a bélrendszerükben élő baktériumokat. Az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói a lárvák három csoportját tartották más-más étrenden, és úgy találták, hogy a polisztirollal táplálkozó szuperférgek még növelték is súlyukat. A kutatócsoport több olyan enzimet is azonosított a lárvák beleiben, amely képes lebontani a polisztirolt és a sztirolt. Mindkét műanyag gyakori az elviteles ételek csomagolásában, a szigetelésben és egyes autóalkatrészekben.

Féregfarmok jöhetnek?

A BBC szerint mindazonáltal nem valószínű, hogy nagyüzemi féregfarmok jönnének létre a műanyaghulladék feldolgozására, inkább arról van szó, hogy meg kell találni azt az enzimet, amely a legnagyobb hatékonysággal segíthetne a műanyagok lebontásában a hulladékfeldolgozókban. Chris Rinke szerint az enzim általi lebontás termékeit más mikrobák értékes alkotóelemmé alakíthatnák, például bioműanyagok előállításához. Már korábbi kutatások is kimutatták, hogy egyes bogarak lárvái képesek elfogyasztani a polisztirolt, de a mostani kutatás nagy előrelépés annak megértésében, hogy a szuperférgek bélrendszerében élő baktériumok molekuláris szinten miként oldják meg a műanyag lebontását.

Más utakon is kutatnak

Más nemzetközi kutatásokban is sikerrel használtak baktériumokat vagy gombákat plasztik lebontására, de egyelőre még kérdéses, hogy ezek a technológiák működőképesek-e kereskedelmi szinten - írták.