Másfél milliárdos támogatásból lehet Gödöllő az agrárinformatika fellegvára

A Szent István Egyetem és négy konzorciumi partnere stratégiai jelentőségű KFI együttműködés eredményeként hozza létre az AGIT Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot Gödöllőn. Ehhez mintegy 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesítik a konzorciumot. 

A mezőgazdaság a 2020-t követő időszakban versenyképességét az átalakuló támogatási rendszer miatt csak úgy tudja megőrizni, ha jelentősen javít a hatékonyságán és csökkenti a költségeket. Ennek egyik lehetséges módja az IT rendszerek átfogó integrációja, új digitális alapú termelési rendszerek kidolgozása. A program keretében javítanák a fedélzeti informatikai hálózatok minőségét és mennyiségét, illetve kidolgoznának egy digitális termelési rendszert (DPS). A tervek között szerepel még új IT alapú agrármechatronikai rendszerek fejlesztése, adatgyűjtés és korszerű algoritmusokra (gépi tanulás) alapú feldolgozással, az FIEK infrastruktúra fejlesztése, kutatási, oktatási tér kialakítása. A 2017 januárjában induló, 4 éves futamidejű projekt keretében hosszú távú és fenntartható ipari-felsőoktatási együttműködés valósul meg a következő konzorciumi partnerek bevonásával: Assevo Central Europe Magyarország Zrt., Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Energotest Kft., SKC-Consulting Kft.

A Szent István Egyetem a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező felsőoktatási intézményként a mezőgazdaság valamennyi szakterületére kiterjedően végez K+F+I munkákat. Kiegészülve egy jelentős mezőgazdasági rendszerintegrátorral és több vezető informatikai fejlesztő vállalattal képes a feladat elvégzésére.  

Az ISOBUS laboratórium támogatná a technológia alkalmazását az egyes mezőgazdasági gépeken, kiküszöbölné a kompatibilitási problémából fakadó használati zavarokat és alkalmas lenne az AEF nemzetközi minősítő hálózathoz történő csatlakozásra. Ezek a tényezők jelenleg egyértelműen hátráltatják az informatika szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazhatóságát, termelékenységcsökkenést okoznak a gazdálkodóknál.

A digitális termelési rendszer elemei részben megvannak, ezeket integrálni lenne szükséges egy egységes DPS-be. A megnövelt érzékelő mennyiség segítségével a döntési folyamatot jobban alátámasztó informatikai adatmennyiség nyerhető. Ezek feldolgozásában újszerű mesterséges intelligencia és öntanuló (neurális hálózat, genetikai algoritmus stb.) megoldásokat és új matematikai modelleket alkalmaznánk. A nagymennyiségű adathalmaz „bigdata” feldolgozása az információk egészen új értékelését tennék lehetővé. Az Egyetemen jelenleg is folynak ilyen kutatások például a „CLAAS Telematics”, az „AGCO Fusion” és a „National Instruments fedélzeti informatikai” laboratóriumaiban. A pályázat lezárultát követően a két fő projektelem keretében kifejlesztett technológiák értékesíthetők és ez biztosítja a Központ fenntarthatóságát. Ehhez hozzájárulhat a Központ tudástranszfer funkciója is, amely az egyetemen zajló oktatás, szakképzés, duális képzés egyik bázisa lehet.

Forrás: sg.hu