Már 62 mezőgazdasági szakemberből áll az erdélyi falugazdász-hálózat

A korábbi nyolc gazdaegyesület helyett idén márciustól három nagy gazdaszervezet működteti a magyar kormány által finanszírozott erdélyi falugazdász-hálózatot. A 2016-ban, néhány falugazdásszal elindított csoportosulás hét év alatt 62 mezőgazdasági szakemberből álló hálózattá nőtte ki magát – Brassótól Máramarosszigetig és Csík­­szeredától Aradig szaktanácsadással segíti a ma­­gyar gazdák boldogulását.

A Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, a kolozsvári Pro Agricul­tura Egyesület és a csíkszeredai Szé­kely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászai a partiumi, közép- és dél-erdélyi, valamint a székelyföldi települések gazdáival tartják a kapcsolatot.

A magyar gazdák mentsvárai

Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke szerint a szórványvidéken a falugazdászok a magyar gazdák mentsváraivá váltak:
– Több megye mezőgazdasági intézményeiben kevés vagy teljességgel hiányzik a magyar szakember. A magyar gazdák számára a falugazdász maradt a biztos pont, őt keresik ügyes-bajos dolgaikkal – magyarázza a szakmai szervezet vezetője. – A falugazdászok Erdély valamennyi megyéjében felvették a kapcsolatot a hivatalos mezőgazdasági intézményekkel, így első kézből kapnak információt a környékbeli gazdákat érintő tudnivalókról.

Antal Géza szerint a kisgazdaságok legnagyobb gondja a pályázatok összeállítása és leadása. A pályázatíró cégek nem szívesen foglalkoznak kis összegű pályázatokkal, Romániában pedig nincs államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer. Ennek hiányában a hatóságok nem nyújtanak érdemi segítséget a gondjaikkal magukra maradt gazdáknak.

Valamivel jobb a székelyföldi gazdák helyzete, ahol a többségében helyi magyar önkormányzatok mezőgazdasági szakemberei eligazítják a hozzájuk forduló termelőket. Az igazi segítség viszont a három székelyföldi megyében a 31 falugazdászt foglalkoztató Székely Gazdaszervezetek Egyesületének tevékenysége.

Hangsúlyosabban figyelnek a szakmai továbbképzésre

A mezőgazdasági szakembereket úgy alkalmazták, hogy növényvédelemről, szántóföldi növénytermesztésről, kertészetről, állattenyésztésről, állatgyógyászatról, a mezőgazdasági termékek értékesítésének marketingjéről, pályázatírásról és egyéb tudnivalókról is tájékoztassák a gazdákat. Becze István, a székely gazdaszervezet elnöke a Szabad Földnek kifejtette, hogy a jövőben több magyarországi agráregyetem segítségével hangsúlyosabban figyelnek munkatársaik szakmai továbbképzésére. Ez az előfeltétele annak, hogy a falugazdászok minőségi tájékoztató munkát végezhessenek a gazdák körében.

A székelyföldi települések mezőgazdasági teljesítményének értékelése alapján Becze István úgy látja, hogy amióta Maros, Hargita és Kovászna megyében falugazdász-hálózat működik, megnőtt a sikeres gazdapályázatok száma. A szaktanácsadásra még inkább szükség van, mert az új európai uniós ciklus támogatási rendszere megváltozott. Szakembereiket a terület alapú támogatásoktól a vidékfejlesztési agrárpályázatokig rengeteg kérdéssel keresik meg a gazdák.

A kistermelők legnagyobb gondja az értékesítés

– Az erdélyi gazdaszervezetek kiemelt feladata, hogy a helyi termékek fogyasztására biztassa a vásárlókat, amit csak átfogó kampány keretében lehet elérni. Ha nem figyelünk az értékesítésre, a helyi termékek eltűnnek a piacról, a falvainkban megtermelt jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt akkor tudjuk hasznosítani, ha a vásárló igényli, és hajlandó megfizetni a termék valós árát – érvel az Erdőszentgyörgyön élő mezőgazdasági szakember.
A magyarországi agráregyetemet végzett növényorvos egy éve tagja a falugazdász-hálózatnak. A növényvédelmi szaktanácsadás terén nemcsak Maros, hanem a szomszédos Hargita megyéből is sokan keresik.