Magyar találmány bevezetésével lehet sokkal jobb a gabonaraktározás

A világon egyedülálló gabonaszondát dobott piacra egy magyar fejlesztőkből álló startup vállalkozás. A megfigyelőrendszer olyan automatizált megoldást kínál a síktárolókban bekövetkező nedvesedés problémájára, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. A technológia alkalmazását agrármérnökök javaslatait felhasználva dolgozták ki. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a szondák akkumulátorai 3-4 évig bírják töltés nélkül.

Az Agrárszektor írta meg, hogy a GrainMonitor ötlete 2019-ben vált igazán komollyá, amikor egy startup konferencián bemutatták a prototípust. Ezzel egyidőben elindult a termék gyártása is. Mózsa Ferenc, a vállalat egyik alapítója arról beszélt, hogy az okos gabonaszondával sikerült megoldást találni egy olyan problémára, ami hosszú ideje okozott komoly kihívást a mezőgazdaságban. A gazdák eddig csupán kézi hőmérővel tudták megnézni egy síktárolóba helyezett terménykupac belsejében lévő hőmérsékletet. Ez a módszer pedig nem elég pontos és megbízható. A GrainMonitor automatizált technológiájával viszont időt és energiát spórolhatnak meg a szakemberek.

Így működik a gabonaszenzor

Miután betárolják a gabonát, a munkatársak elhelyezik benne a szondákat. Ez rendkívül egyszerű, hiszen még csak zsinórja sincs. Agrárszakemberek javaslatai alapján alakítottuk ki a szempontrendszert, a velük folytatott konzultáció eredményeként 100 tonnánként egy eszközt javaslunk elhelyezni. Ettől persze el lehet térni – mondta Mózsa Ferenc. A cégvezető szerint az általuk kifejlesztett technológia csak Magyarországon 173 ezer gabonafélét termesztő cégnek nyújthat segítséget. Az informatikus mérnök hozzátette, hogy a rendszer a szenzorcsövön több ponton mérve óránként egy felhőbe továbbítja az információt. Ezt aztán egy mobilos applikáción vagy az interneten is nyomon lehet követni. Az alkalmazás továbbá jelez és SMS-t küld, ha bármelyik szonda átlépi a beállított hőmérsékleti értéket.

A szonda 3 méteres, a kilógó ponton páratartalmat és felszíni hőmérsékletet is mér, hogy legyen viszonyítási alapja a terménykupacban lévő hőmérséklethez. Mózsa Ferenc azt is elmondta, hogy az applikációban létre lehet hozni a valóságnak megfelelő virtuális raktárakat. Ezekben el lehet helyezgetni a szondákat, így segít a tervezésben. A fejlesztés hatalmas előnye, hogy a szondák 3-4 éves akkumulátoridővel rendelkeznek. Ez idő alatt tölteni sem kell azokat. Csak le kell bökni és kihúzni a terménykupacból, magyarázta a szakember.

Pontos és gyors állapotmérés

Mózsa Ferenc szerint a szenzorok használatával pontosabban és gyorsabban lehet reagálni az esetlegesen előálló problémákra, és akár ismétlődő folyamatokat is meg lehet figyelni. Napok alatt is sok minden történhet, egy felázás vagy egy beázás nagy károkat okozhat. A nedvesedés ugyanis mindig egy adott gócponton történik, ahol ezáltal elindul egy belső reakció. Ez rothadást és penészesedést eredményezhet. A terménykupac ezáltal elkezd hőt termelni, amit 0,1 Celsius-fokra pontosan lehet detektálni a szenzorokkal - mondta.

Amennyiben nem kezeljük a problémát, elkezdhetnek szaporodni a kártevők, gombás fertőzések keletkezhetnek, beindulhat a csírázás és az összetapadás folyamata. A fejlesztéssel a megelőzést támogatjuk – közölte Mózsa Ferenc.

Így zajlott a fejlesztés

A GrainMonitort a 21 éves Német István fejlesztette, aki még gyakornokként ismerkedett meg Mózsa Ferenccel. Közösen gondolkoztak különböző szenzorok fejlesztésén. Ugyan a technológia hőmérője már elérhető volt a piacon, az azokban elhelyezett központi egység egy nagyon komoly fejlesztés. Ami pedig egyedivé teszi, az a sokéves üzemidő akkumulátorcsere nélkül. Technológiai újítás még az is, hogy a kommunikációra egy olyan hálózatot használnak, amit más nem. Bázisállomást sem kell telepíteni és zsinórral sem kell dolgozni. Egyszerűen kiveszik, bedugják és működik – fogalmazott Mózsa Ferenc.