Közösen tesznek a magyar precíziós gazdálkodás jelenéért és jövőjéért

Egy irányba húznak a hazai szakmai szervezetek a precíziós gazdálkodásban: Kutatóintézet, Kamara, Innovációs Központ, Agráregyetem és Agrármarketing együttműködés jött létre a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel.

Összefog a szakma a magyar precíziós gazdálkodás sikeréért

Szakmai szervezetekkel kötött együttműködési megállapodást a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az egyesület célja a precíziós gazdálkodás és a digitális mezőgazdaság megismertetése és elfogadtatása. Továbbá az alkalmazásának elterjesztése és a gyakorlati tapasztalatok valamint az új ismeretek megosztása Magyarországon.

A magyar precíziós gazdálkodás jövőjéért dolgoznak együtt a szakmai szervezetek - erről írtak alá együttműködési megállapodást az AGROmashEXPO 2018-on

Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője és Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (PMGE) elnöke együttműködési megállapodást kötött az AGROmashEXPO 2018-as rendezvényén – tájékoztat weboldalán az AMC. A a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület megalakulásáról ebben a korábbi cikkünkben olvashat.

A sajtótájékoztatón ezzel egy időben a MPGE egyesület vezetője együttműködési szerződést írt alá az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), valamint a Szent István Egyetem (SZIE) képviselőjével. A megállapodások célja, hogy a szervezetek az összefogás erejével, egyesült erővel segítsék a magyar agrárium és élelmiszergazdaság digitalizációját.

Magyarország agrár csúcsrendezvényén, az AGROmashEXPO-n Daróczi László ügyvezető jelezte, hogy az AMC örömmel vállal partneri együttműködést a precíziós gazdálkodás megismertetésében és hazai elterjesztésében.

Arra törekszünk, hogy szakmai tudásanyagunkkal, nemzetközi tapasztalatainkkal, kapcsolatainkkal és a közösség erejével segítsük a szakmai partnerek munkáját. Ezáltal a magyar agrárium erősödéséhez, versenyképességének növeléséhez, továbbá az élelmiszergazdaság és mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez járulunk hozzá

– mondta.

A Kamara is hozzátesz a fejlődéshez

A rendezvényen a NAK képviseletében ifj. Hubai Imre Vidékfejlesztésért felelős országos alelnök arra emlékeztetett, hogy amióta az ember megműveli a földet, arra törekszik, hogy hatékonyabban, precízebben, minél megalapozottabb szaktudással végezhesse munkáját.

A NAK hozzá szeretne járulni ahhoz, hogy jobb alkalmazkodóképességgel, jobb válaszokat adjanak a magyar gazdák a kihívásokra - mondta.

Kutatás és oktatás a magyar precíziós gazdálkodás eredményességéért

Az eseményen részt vett Tőzsér János, a SZIE rektora és Magyar Ferenc kancellár. Az egyetem rektora arról beszélt, hogy ahol a digitalizáció előtérbe kerül, ott fejlődés várható. A beszédében arra is kitért, hogy intézménye és az egyesület a jövőben közös szakmai és tudományos események szervezésében támogatják majd egymást.

Az AKI képviseletében Kemény Gábor Információs Igazgató arra irányított rá a figyelmet, hogy az Egyesülettel közösen munkálkodva, kutatásaikból építkezve az AKI jövőbe mutató irányokkal tudja segíteni a magyar mezőgazdaságot. Ez azért kiemelkedő fontosságú, mert a valós eredmények ismerete a döntéshozókra, a 2020 utáni Közös Agrárpolitikára is kihat.

Somogyi Norbert György, a NAIK stratégiai főigazgató-helyettese közölte: a világunkban ma három globális kihívás van, a klímaváltozás, a népességnövekedés és az élelmiszerbiztonság. Ezekre innováció nélkül ma már nem lehet megoldásokat találni.

Ahogy eddig termeltünk, azt tovább nem fenntartható, a precíziós gazdálkodás e kihívásokra jelent egy megoldási lehetőséget

– mondta.

Nagy egyetértésben a magyar precíziós gazdálkodás érdekében

Milics Gábor, az MPGE elnöke megköszönve a partnerek bizalmát arra invitálta a gazdákat, hogy minél többen kövessék nyomon munkásságukat. A program pedig az együttműködési megállapodások megkötését követően precíziós gazdálkodási kerekasztallal folytatódott.

A résztvevők mindannyian egyetértettek abban, hogy a digitális technológiák alkalmazásával látványosan fejlődhet a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és a gazdaság hatékonysága. Emellett pedig egyre precízebbé és gyorsabbá válhat az ágazati adatgazdálkodás és a kommunikáció is.