Magyar mezőgazdasági technológiákat és vetőmagot visznek Afrikába

Magyar agrártechnológiákkal fejleszthető az afrikai országok mezőgazdasága. Ez a gazdasági és társadalmi hatások mellett hozzájárulhat az alkalmazkodáshoz a klímaváltozáshoz – jelentette ki az agrárminiszter. Nagy István a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a mezőgazdaság Afrika számos országában nehezen tud lépést tartani a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel. Ennek megoldásában segíthetnek a magyar mezőgazdasági technológiák.

A magyar agrár-, környezetügyi innovációs, tudományos és kutatási potenciál Afrikában is elismert és keresett. Magyarország képes arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi folyamatokba. Továbbá afrikai országokkal mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk fejlesztése érdekében együttműködéseket alakítson ki – mondta Nagy István a Magyar Távirati Iroda közleménye szerint. A klímaváltozás következtében Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, melyekre a Kárpát-medencében is keressük a választ. Ilyen a haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása vagy az öntözés kérdésének hosszú távú megoldása – ismertette Nagy István.

Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve vállalta, hogy bizonyítja: megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége – mondta a miniszter. Ezért mintafarmokat hoznak létre. Ezek a magyar fajták, technológiák mellett lehetőséget teremtenek azok tesztelésére is az eltérő klimatikus viszonyok között. A farmok helyi bázisként szolgálnak képzési és oktatási projektekben is – közölte a miniszter.

Afrikában is jól teljesítenek a magyar fajták

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy a magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Nigériában már 2 szegedi kukorica fajtát sikerült elismertetni. Ez komoly piaci lehetőség, hiszen az országban a kukorica termőterülete a tizenhétszerese a magyarországinak. A kalászosokkal Kelet-Afrikában folynak biztató kísérletek. Az erdészet, kertészet, méhészet, halászat területén pedig Észak-Afrikában értek el konkrét eredményeket – közölte.

A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarmhálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már 6 farm működik, Kenyában pedig most dolgoznak újabbak létrehozásán – mondta Gyuricza Csaba. Az igazgató arról is beszélt, hogy a mai Kárpát-medencei éghajlat az 1960-as évek Bulgáriájának felel meg, de a klímaváltozás nem állt meg, ha a hosszú távú hatásokat akarjuk tanulmányozni, Észak-Afrikába kell menni – írja az MTI.